Az Aacheni Egyetem kutatócsoportja Patricia Hirsch vezetésével 48 férfival és 48 nővel végzett teszteket. A kutatás eredményeként megállapították, hogy mindkét nem egyaránt lassabbá és pontatlanabbá válik, ha az a követelmény, hogy egyszerre két dologgal foglalkozzanak. A kísérlet során párhuzamosan betűkkel és számokkal kellett feladatokat megoldaniuk a résztvevőknek.
Megdőlt a népszerű sztereotípia
A PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók leírták, hogy nem találtak különbséget a nemek között. Ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy korábban készültek olyan tanulmányok, amelyek más eredményre jutottak. Igaz olyanok is, amelyek szintén nem találtak nemek szerinti különbséget. Néhány kérdésben a nők bizonyultak jobbnak, másokban viszont a férfiak - számoltak be róla az Aacheni Egyetem kutatói.
A tesztek során arra kérték a résztvevőket, hogy a képernyőn feltűnő betűkről állapítsák meg, hogy magánhangzók vagy mássalhangzók-e, a számoknál pedig azt, hogy párosak vagy páratlanok-e. Egyes tesztekben egyszerre kellett a két feladatot elvégezni, máskor gyors egymásutánban váltakoztak a betűs és számos feladatok. "Eredményeink nem igazolták azt a széles körben elfogadott tézist, miszerint a nők jobbak a megosztott figyelem terén, mint a férfiak" - szögezték le a kutatók.
Hirsch három hétköznapi kategóriát állított fel: a munkamemória frissítése, az egyik feladatról a másikra váltás és a lényegtelen információk kiszűrése. Az első kategóriára példa a vezetés közben egyik sebességzónából a másikba való átlépés. A másikra a váltás a levélírásról a telefonálásra . A harmadikra pedig a közlekedési lámpánál a kanyarodási lehetőség figyelmen kívül hagyása, ha az ember egyenesen halad tovább. A kutatók elismerték, hogy a tesztek csak bizonyos feladatokban vizsgálták a két nem figyelemmegosztását, úgyhogy más típusú feladatokra nem érvényesek a megállapításaik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány elkészítésében részt vevő Lutz Jaencke, a Zürichi Egyetem neuropszichológusa azonban rámutatott, hogy az evolúció szempontjából nem lenne logikus, hogyha eltérés lenne a két nem között. "Genetikailag nem igazolható, hogy a homo sapiens női egyedei 150 ezer évvel ezelőtt úgy lettek volna beprogramozva, hogy alapvetően jobbak legyenek a megosztott figyelem terén, mint a férfiak. Ez teljesen értelmetlen" - hangsúlyozta Jaencke.
Ez is érdekelhet
"A megosztott figyelem olyasmi, amiben mi, emberek egészen rosszul tudunk teljesíteni. Az emberi agy úgy van tervezve, hogy az előtte levő dologra koncentráljon. El kell nyomnia a nem fontos információkat ahhoz, hogy a fontossal tudjon foglalkozni" - fűzte hozzá. Jaencke arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi tanulmányok közül azok, amelyek különbséget találtak a nemek között a figyelemmegosztás terén, nagy visszhangot kaptak, míg azok, amelyek nem találtak különbséget a két nem között, sokszor nem is kerültek nyilvánosságra.
