Mintegy egymilliárd évvel ezelőtt az egysejtű élőlények mellett megjelentek az első soksejtűek. Az új élőlényeket felépítő, együttműködő és megújuló sejtek szövedéke egy teljesen új minőségi szintet jelentett. A fejlődésnek azonban ára is volt, hiszen a többsejtűek folyton osztódó sejtjeiben halmozottan jelentkeztek az örökítőanyag replikációs hibái, a káros mutációk pedig könnyen felhalmozódhattak.
A legnagyobb veszélyben a folyamatosan megújuló szövetek kényszerűen sok osztódáson áteső sejtjei - például a bőr és a bél hámsejtjei vagy a vér megújuló sejtjei - vannak, hiszen ezeknél nagyobb az esély olyan mutációk kialakulására, amelyek a sejt utódainak túlszaporodásához és rákos daganatok kialakulásához vezethetnek.
Önvédelem a javából
A megújuló szövetek azonban az évmilliók alatt kifejlesztettek több védekező mechanizmust is. Néhány éve már sikerült felismerni és leírni ezek közül kettőt. Ezek segítségével a folyamatosan megújuló szövetek a sejtek osztódásából származó mutációs terhelést mérsékelni tudják, de az osztódási előnyt nyújtó, káros mutációk kiseprésére is képesek. Most pedig a szövetek védekező rendszerének újabb védvonalára derítettek fényt a magyar kutatók.
A szakemberek a szövetek hierarchikus szintjeit vizsgálva arra a felismerésre jutottak, hogy ha a szöveti hierarchia (azonos érettségű, de még nem működőképes sejtek) bizonyos szintjén kellően kevés sejt található, akkor hiába jutnak egyes mutáns sejtek osztódási előnyhöz, azok még azelőtt kikerülnek a rendszerből, hogy a rák kialakulásához szükséges mutációk összegyűlhetnének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A modell szerint ennek az az oka, hogy az osztódási előnyük nem ér el egy bizonyos küszöbértéket, amely kevés sejt esetében magasabb. Több sejt esetében ugyanezen a hierarchikus szinten alacsonyabb lesz a küszöbérték, így nagyobb a káros mutációk felhalmozódásának és a daganat kialakulásának esélye.
