Szakmai elődünk
A magyar egészségügy nagy alakjairól szóló sorozatunkban ezúttal egy olyan ember munkásságát idézzük fel, akinek nevéhez nem fűződnek ugyan nagy felfedezések, de aki egész életében azért dolgozott, hogy mások felfedezései minél több emberhez eljussanak. Mindenki, aki ma egészségmegőrzéssel, egészségvédelemmel, a helyes életmóddal kapcsolatos területen dolgozik, akár civil szervezetek munkatársaként, akár a média világában, nagy elődjeként tisztelheti dr. Buga Lászlót (1906-1988), aki a közvetlen gyógyító munka mellett írásaival, előadásaival is rengeteget tett az emberek egészségének megőrzéséért.
Minden lehetőséget, csatornát felhasznált ehhez az ismeretterjesztő munkához: eleinte olcsó, nyomtatott kiadványokban jelentette meg higiéniai, egészségvédő írásait, aztán előadó körutakat szervezett, parányi kultúrházakban összegyűlt falusiaknak mondta el könnyen érthető, népszerű formában a jó tanácsait, később évtizedekig a rádióban jelentkezett rendszeresen. Emberséges, szellemes stílusával ő teremtette meg az egészségügyi közíró, tanácsadó, levelező, tanácsadó orvos figuráját, és haláláig rendkívüli hálával és szeretettel vették körül páciensei, hallgatói, olvasói egyaránt.
Gyalogdoktor éneke
Buga László 1906-ban Ebeden, egy Esztergomhoz közeli falucskában a helybéli néptanító fiaként született, eredeti családneve Bukovszky volt. A "tanító Laci" eszes, rakoncátlan gyerek volt: feljegyezték róla például, hogyan "repült" le a háztetőről egy mosóteknőben, amelyre propellert szerelt. Budapesten szerezte orvosi diplomáját, évtizedekig vidéken dolgozott kör-, illetve tisztiorvosként. Kezdettől tollforgató ember volt. A pályája elején verseskötetekkel jelentkezett Tétova tarka álmok, Fekete akkordok, Dalol az orvos, mesél a kórház címmel, majd a Riadalom című novelláskötete jelent meg. Orvosi hivatástudata azonban mindig fontosabb volt a számára, mint szépírói ambíciói.
1938-ban szülőfaluja tőszomszédságába, Muzslára került körorvosnak, majd Tokod, Körmend, Szombathely következett, később dolgozott az Egészségügyi Minisztériumban és egy budapesti körzetben is. Évtizedekig több falu, kiterjedt tanyavilág tartozott szolgálati körzetébe, amelynek területén kocsin, gyalog kereste fel a betegeit. Nemcsak ingyenes orvosi ellátással, hanem szükség esetén a beteg szállításának megszervezésével, élelem- és pénzadományokkal is igyekezett segíteni a leginkább rászorultakon. "Gyalogutak körül a bánatok nagyok, azok közt kóborló gyalogdoktor vagyok" - jellemezte helyzetét Gyalogdoktor éneke című versében.
Orvosi almárium
Háziorvosként a két világháború között, de még jóval a háború után is azt tapasztalta, hogy a falvakban, tanyákon milliók éltek rettenetes elmaradottságban, olyan betegségekkel, korai öregedéssel küzdve, amelyek jelentős része megelőzhető lett volna. Egészségügyi ismeretek helyett tudatlansággal, nemzedékek óta öröklődő, ártó babonákkal, alapvető higiénia helyett "muruggyasággal", vagyis az okos tanácsokat elutasító makacssággal találkozott. Olyan életmódi jó tanácsok, egészségvédő ismeretek terjesztésével kellett kezdenie a felvilágosító munkát, amelyek ma már legtöbbünknek természetesek, de az egy-két generációval előttünk járók számára korántsem voltak maguktól értetődőek. Így például szemléletes történetekkel hívta fel a figyelmet a testi tisztaságra, az élelmiszerek helyes kezelésére, a fertőzést terjesztő legyek, rágcsálók irtására, a sebek ellátásának, a tetanuszoltásnak fontosságára, a gyermekvárás családi felelősségére, a házi betegápolás alapszabályaira és ezer más fontos kérdésre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Buga doktor "orvosi almáriumában" (ez félszáz kötetéből az egyik kötetének címe) mindenki számára akadt megszívlelendő jó tanács, segítség, gyógyír. Írt kalendáriumba való, rigmusba szedett ajánlásokat, tőmondatokba sűrített aktuális intelmeket az éppen hogy csak olvasni tudók számára, szívesen foglalta mondandóját rövid, velős, kedélyes, életből ellesett anekdotaszerű történetekbe, amelyeket nemegyszer sajátjukként adták tovább hallgatói, olvasói a falusi összejöveteleken. Buga László jól tudta, hogy a legnagyobb hatása annak van, ha az emberek a leírt esetekben magukra, szomszédjukra, anyósukra, komájukra ismerhetnek. Ugyanakkor az életművéből a tudományos igényű művek sem hiányoztak: írt például szakmonográfiákat a korszerű betegápolásról, az egészségügyi ismeretterjesztés módszertanáról, a speciális diétákról.
Gyógyító szó
"Az egészség visszaszerzésének és megtartásának legemberibb és talán legcélravezetőbb segítője az élő szó, az embernek az emberhez továbbított baráti beszéde" - írta Buga László, akinek legjellegzetesebb műfaja a közérthetően megfogalmazott felvilágosító előadás volt. Amikor 70. születésnapján zárszámadást készített, kiderült: harminc év alatt ötezernél több előadást tartott, amelyből kétezernél többet közvetített a rádió. Felsorolni lehetetlen a témákat a higiéniai, étrendi, életviteli tudnivalóktól a kórokozókon, a leggyakoribb betegségeken, fertőzéseken át a családvédelmi, alapvető pszichológiai ismeretekig. Három és fél évtizeden át adott egészségügyi tanácsot, válaszolt a hallgatóknak heti rendszerességgel.
Az előadáskörutakon, a rádióműsoron és a könyvek tucatjain kívül a vidékiek népszerű hetilapja, a Szabad Föld lett Buga László egészségügyi ismeretterjesztő munkájának legfontosabb csatornája. Több évtizeden keresztül volt állandó rovata itt, és eközben elképesztő munkát végzett: évente húsz-harmincezer levelet kapott, ezekből válogatta ki a heti rovatba kerülőket, de munkatársa segítségével a többit sem hagyta megválaszolatlanul.
A hihetetlen ismertségnek és népszerűségnek örvendő Buga Lászlóból mindenki "Buga doktora" , a "vidék orvosa" lett.
Ez is érdekelhet
Egészség-generál
Ma is megszívlelendő mindaz, amit szakmai testamentumnak szánt írásában megfogalmazott: "Először használtam azt a szót, hogy 'egészség-generál'. Elmondtam, hogy bizonyos időben még panaszmentesség esetén is ráfér az emberre az alapos vizsgálat, az ilyenkor megtalált hibák kijavítása, az időszakos egészség-tatarozás. Ezt is igényeljék úgy, ahogyan a mindennapos tisztálkodást, a helyes táplálkozást, az egészséges mozgást, a modern lakást, a friss levegőt és a derűs életszemléletet".
Legjobban: