Kijelentésüket a kutatók genetikailag módosított egerekkel végzett vizsgálatokra alapozzák. Dr. James G. Fox professzor vezetésével a kutatócsoport olyan egereket tanulmányozott, melyekben nagy mennyiségű gasztrin termelődött. A gasztrin egy olyan hormon, mely részt vesz a gyomorsavtermelés szabályozásában. Kiderült, hogy az INS-GAS néven ismert génmódosított egerek idővel leálltak a gyomorsavtermeléssel.
A kevés gyomorsav már önmagában is a rák kockázati tényezőjének számít, ám egy másik fontos rizikófaktor befolyásolásán keresztül is hat. A gyomorsav ugyanis védi a gyomrot a baktériumok - így az első számú ellenség, a Helicobacter pylori - ellen is. A Helicbacter pyloriról már kiderült, hogy a gyomorfekély és a gyomorrák kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszik. (Az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben első számú karcinogénné nyilvánította a kórokozót.) A vizsgált egerekben 20 hónapos korukra spontán invazív (azaz a szövetek mélyébe terjedő) gyomorrák alakult ki. A kutatók megállapították, hogy ezekben az egerekben a H. pylori fertőzés és a gyomorrák progressziója felgyorsult.
Ha azonban még 8 héttel a fertőzést követően megkezdték a H. pylori ellenes antibiotikum kezelést, a rák kockázata azonos lett a nem fertőzött egerekével. A 12, illetve 22 hónapos korban elkezdett terápia már nem fordította vissza teljes mértékben a károsodást, így a gyulladást és a rákmegelőző elváltozások kialakulását.
A gyomorrák az embereknél is hasonló módon alakul ki. Világszerte az emberek fele H. pylori fertőzött, és körülbelül három százalékuk fogékony a gyomorrák kialakuására. A fertőzés először gyomorgyulladást okoz, és csak évtizedek múltán alakul ki először a rákelőző állapot, majd maga a rák. A kezelőorvosok számára nehéz eldönteni, hogy mely betegeket kellene szűrni a H. pylori fertőzésre, és kiket kellene kezelni a drága antibiotikumokkal. A kezelés azonban életeket menthet, és ez nem elhanyagolható szempont, mikor a gyomorrák második helyen áll a rákos halálozás ranglistáján.
Forrás:
Medipress hírszolgálat