Több százmillió éves fosszíliákat is feltártak már, amelyek farkas állatokról maradtak az utókorra. A korai halfajok éppúgy úszáshoz használták farkukat, ahogyan azt a mai halak és például a krokodilok is teszik – írja a Telex Észkombájn rovata. Ahogy aztán elkezdett kifejlődni a szárazföldi élet, a farok szerepe is egyre többrétűvé vált.
Mire jó a farok?
Vannak állatok, amelyek egyensúlyozásra használják a farkukat, mint akár a kenguruk, a macskák, illetve az olyan sokat mászó, ugró állatok, mint a majmok. Utóbbiak még kapaszkodni is tudnak a farkukkal. Más fajok védekezésre használják a végtagot, beleértve a többi között a rájákat és a csörgőkígyókat. Bizonyos növényevők, köztük a bölények és a zsiráfok a legyeket és egyéb élősködőket igyekeznek elűzni a segítségével. Végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni azt is, hogy a farok a kommunikáció része is lehet: például a farkasok faroktartásukkal jelzik a falkán belüli rangjukat.
Ez is érdekelhet
Az evolúció a „hibás”
Egy szó, mint száz, a faroknak számos értékes funkciója létezik az állatvilágban. Akkor mégis miért maradunk ki mindebből mi, emberek, valamint legközelebbi rokonaink, a csimpánzok, gorillák és orángutánok? Nos, a Telex cikke szerint a magyarázat az evolúcióban rejlik. Őseink még rendelkeztek farokkal, amely azonban az évmilliók alatt fokozatosan eltűnt. Ma már csupán a négy-öt összenőtt csigolyából álló farokcsontunk maradt emlékeztetőül. A farok elvesztésének oka pedig csupán annyi, hogy felegyenesedve már nem volt szükségünk rá az egyensúlyozáshoz, ahogy egyéb célokra is jobb eszközöket találtunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
