Egy szerdán közzétett amerikai kutatás szerint a sejtkészletek faji diverzitásának hiánya miatt az ázsiaiak és az afrikaiak kisebb eséllyel részesülhetnek az úttörő őssejtkutatás előnyeiből, mint az európai származású emberek.
A Michigani Egyetem kutatócsoportja szerint az őssejtvonalak döntő többsége európai származású személyektől származnak, és emiatt a betegségek más rasszhoz tartozó emberekre gyakorolt hatásait nem lehet megfelelően tanulmányozni.
"Létfontosságú, hogy változatos vonalak álljanak rendelkezésre ehhez a kutatáshoz, hogy minden páciens élvezhesse ezek eredményeit" - nyilatkozta Sean Morrison, az egyetem őssejtkutató központjának igazgatója.
A New England Journal of Medicine szerdai számában megjelenő tanulmány 47 gyakran alkalmazott embrionális őssejtvonalat vizsgált a kutatásokban használt jelenleg körülbelül 700 vonalból. A 47 sejtvonalból mindössze kettő volt ázsiai származású, afrikai illetve csendes-óceáni egyáltalán nem volt, ahogy amerikai őslakosoktól eredő vonal sem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az őssejtek, amelyek képesek a szervezet szinte bármely szövetévé átalakulni, a legnagyobb reményt jelentik számos betegség, így a rák és az Alzheimer-kór gyógyításában is, valamint az átültethető szervek és szövetek létrehozása terén.
"Sejtettük, hogy az európaiak többségben vannak, de meglepett bennünket, milyen kicsi a változatosság" - mondta Morrison. "Az embrionális őssejtkutatás azzal a lehetőséggel kecsegtet, hogy megváltoztathatja az orvostudomány jövőjét. Hiányzik azonban a változatosság a manapság felhasznált leggyakoribb emberi embrionális őssejtvonalakból, ami jelentős társadalmi igazságtalanságra hívja fel a figyelmet."
A kutatók közleményükben arra szólítanak fel, hogy nagyobb diverzitásra lenne szükség, mivel "az egyes csoportok másképp reagálhatnak a gyógyszerekre és a kezelésekre."
Az embrionális őssejtkutatás az utóbbi időben gyors előrelépéseket tett, részben az amerikai kormány az új sejtvonalak kifejlesztésére vonatkozó tilalmának feloldásának köszönhetően. Az újabb kutatások megindulásával párhuzamosan azonban az új technológiával kapcsolatos bioetikai kérdések is megszaporodtak.
A kutatás már régóta kérdésesnek számít, mivel az emberi embriókat az őssejtek kinyerése érdekében elpusztítják.
Copyright AFP [2009] / Translation Medipress
Ez is érdekelhet
Legjobban: