Az első ember, aki beszélt és főzött

Jó hajós lehetett és a nyílt vízen boldoguláshoz valamiféle nyelvet is használhatott a Homo erectus (felegyenesedett ember) - állítja egy amerikai szakértő.

Jó hajós volt és nyelvet is beszélt a Homo erectus

A Homo erectus testfelépítése hasonlított a modern emberéhez, képes volt eszközöket készíteni, és valószínűleg az első előember volt, amely főzött. Több mint 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és az előemberek közül feltehetőleg elsőként hagyta el a kontinenst, eljutva Ázsiába, valamint Európába - olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

Kiderült, miért nincs csont a péniszben A péniszcsont több mint 95 millió évvel ezelőtt jelent meg először az emlősöknél, az első emberszabásúakban pedig körülbelül 50 millió éve. Az ezt követő évmilliók során a baculum egyes állatokban nagyobbá vált, míg másokban éppen hogy összement. Bár az állatvilágban még számos egyednél fellelhető a péniszcsont , az evolúció során az ember megszabadult tőle. Miért volt rá szükségünk, és most miért nincs? Kiderül korábbi cikkünkből.

Kommunikált és hajózott is a Homo erectus, Homo erectus felegyenesedett ember evolúció főzés hajózás kommunikáció
Valóban kommunikálhatott és hajózhatott a Homo sapiens?

A kutatók Dél-Európában, valamint Kínában és Indonéziában is találtak Homo erectus fosszíliákat. A tudósok egy része úgy véli, hogy az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált emberféle, a Homo floresiensis, közkeletű nevén a hobbit is a Homo erectus leszármazottja lehet, noha mások elvetik ezt az elméletet.

"Az óceánok sohasem gátolták a Homo erectust az utazásban. Bejárta a világot, eljutott a Flores-szigetre, legyőzve a világ egyik legnagyobb óceáni áramlatát" - mondta Daniel Everett, a massachusettsi Bentley Egyetem professzora, a How Language Began című könyv szerzője. Hozzátette: "elhajóztak Krétára és több más szigetre is. Ezt csak szervezetten lehetett megvalósítani: vízi járműre volt szükségük és legalább húsz fős csapatokat kellett alkotniuk, hogy eljussanak ezekre a helyekre".

"A Homo erectusnak szüksége volt valamiféle nyelvre, amikor áthajózott a Flores-szigetre. Nem tudtak volna egyszerűen csak meglovagolni egy úszó rönköt, mert az áramlat kisodorta volna őket a partra" - magyarázta Everett, aki az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS) Austinban megrendezett találkozóján ismertette az elméletét.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

"Muszáj volt evezniük. Márpedig, ha eveztek, akkor valahogy el kellett mondaniuk, hogy 'evezz', vagy 'ne evezz'. A kommunikáláshoz szimbólumokra van szükség, nem csupán morgásokra" - tette hozzá Everett.

A Homo erectus rendelkezhetett előnyelvi képességgel

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza. A szakember szerint a Homo erectusnak nem lehetett akkora hangkészlete, mint a mai embernek, elsősorban azért, mert híján volt a beszéddel kapcsolatos gének csoportját vezérlő FOXP2 gén egy verziójának, amely a modern és a neandervölgyi emberben is megtalálható, habár nem tudni, hogy utóbbi használt-e valamilyen nyelvet. Everett szerint azonban mindössze két hang is elegendő egy nyelvhez, és a Homo erectus valószínűleg ennél többre is képes volt.

Kevin Laland, a skóciai St. Andrews-i Egyetem viselkedés- és evolúcióbiológiai professzora üdvözölte Everett elméletét. Mint fogalmazott: "azt kell megérteni, hogy a nyelv nem csak úgy hirtelen megjelent a maga modern formájában, hanem fokozatosan alakult ki egy mindössze néhány szóból és kevés nyelvtanból gazdálkodó őskultúrából. Éppen ezért nagyon is lehetséges, hogy a Homo erectus rendelkezett valamiféle előnyelvi képességgel" - tette hozzá a szakember, megjegyezve, hogy saját kutatásai is alátámasztják Everett teóriáját.

Egyelőre kevés a bizonyíték

Mások szerint azonban kevés a bizonyíték, hogy a Homo erectus jó tengerész volt, hát még arra, hogy valamilyen nyelvet használt. "Nem fogadom el azt az elgondolást például, hogy a Homo erectusnak mindenképpen hajóra volt szüksége ahhoz, hogy eljusson a Flores-szigetre" - húzta alá Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, hozzátéve, hogy az előemberek akár a növényzettel együtt is átsodródhattak a szigetekre egy-egy szökőár alkalmával.

Azért lettünk emberek, mert főztünk? A főtt ételeknek jelentős szerepük volt az emberré válás folyamatában - állítja egy angol biológus, Richard Wrangham, aki az emberi evolúció egyik legnagyobb fordulópontjának a főzés feltalálását véli. A cambridge-i Harvard Egyetem kutatója ezt a pillanatot a földművelés és az állattenyésztés kialakulásához hasonló, döntő eseménynek tartja. Elképzelése szerint a főtt ételek megjelenése elősegítette az agyfejlődést, befolyásolta a társas kapcsolatok szerkezetét, és végső soron kiemelte az embert az állatvilágból.

Stringer szerint ugyanakkor a 700 ezer és 300 ezer évvel ezelőtt élt heidelbergi emberről (Homo heidelbergensis) elképzelhető, hogy képes volt bizonyos szintű beszédre. "Úgy vélem, hogy a heidelbergi embernek elég összetett élete lehetett ahhoz, hogy szüksége legyen a beszédre, noha nem a modern emberi nyelv szintjén.

A Homo erectust illetően azonban nem vagyok biztos" - mondta a szakember, hozzátéve, hogy az eszközhasználat ténye nem eléggé meggyőző bizonyíték. "A csimpánzok és a varjak is készítenek és használnak eszközöket az emberéhez hasonló nyelv nélkül is" - jegyezte meg Stringer.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.