Egyre több mobilos alkalmazás terjed el az okostelefonos felhasználók között, ezek közül is szép számmal találunk olyat, ami egészségügyi indíttatásból született, esetleg valamilyen tudatos életmódhoz kapcsolódó tematika mentén működik (lásd korábbi cikkünket kedvenc egészségügyi-életmód alkalmazásainkról ).
A kérdés persze adott: mennyire fogja a mobiltechnika és az internet befolyásolni az orvos és a beteg kommunikációját, illetve az egészségügyi ellátást? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg hétfőn a szakemberek: Galántai Zoltán jövőkutató, Rab Árpád információstársadalom-kutató és dr. Meskó Bertalan orvosi blogger szólalt fel a mobil egészségügy múltját, jelenét és jövőjét elemző sajtóeseményen, amit a fővárosban rendeztek.
A rendezvényt Galántai Zoltán jövőkutató, a BME Jövőobszervatórium Kutatócsoportjának vezetője nyitotta: felvezető előadásában az egészségüggyel kapcsolatos korábbi utópiákat, technikai jóslatokat ismertette, melynek véleménye szerint a következő fázisa az m-health (lesz). Ez a technológiai újítás a felhalmozódó adatok problémájára fog választ adni: az egészségügyben a betegeknek egyre több adata, értéke és lelete keletkezik, az információtömeget pedig fel kell dolgozni, kezelni kell. Erre adhatnak megfelelő eszközöket a mobilos alkalmazások - feltéve persze, hogy a szakemberek el tudják érni, az érintettek éljenek is a nekik felkínált újszerű lehetőségekkel.
Északi példamutatás
A szimpózium apropójának is nevezhetjük, hogy az előadó ismertette a Boston Consulting Group (BCG) nemrég megjelent tanulmányát is, mely az m-egészségügyi (m-health) megoldások potenciális hatásáról szólt. Ebből kiderült például, hogyan takaríthat meg Norvégia 1,5 milliárd eurót az idősgondozásban távfigyelő megoldások segítségével, illetve több külföldi modellt említett, ami példaértékű lehet hazánk számára is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egészségügy megújítása
"Az m-health lehet az egyik megoldás, ami segít új alapokra helyezni és megújítani küszködő egészségügyi rendszereinket, ösztönözni az egészséges életvitelt és javítani az életkilátásokat. A tanulmány szerint megfelelő mobil egészségügyi megoldásokkal 40 ezerrel tudnánk csökkenteni a kórházban töltött éjszakák számát" - jelentette ki Klausz Ferenc, a Telenor Magyarország fejlesztési vezérigazgató-helyettese, aki nem csak a kórházban töltött napok csökkenését várja a mobilos megoldásoktól, de ugyanúgy magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatást, egészségesebb munkaerőt és csökkenő egészségügyi költségeket állami szinten.
Mi a helyzet itthon?
És a megvalósítás már hazánkban is elkezdődött, bármily hihetetlen is: a telekommunikációs vállalat ugyanis 480 vérnyomás- és vércukorszint-mérő m-health eszközt vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg megye öt kórházában a hatásosabb, minőségi betegellátás és a felesleges kórházi tartózkodás elkerülése érdekében (lásd az alábbi videót). A projekt keretében kilenc hónap alatt 50 ezer mérést végeztek, és ez idő alatt az intézmények költségei húsz, a betegeké összességében 30 százalékkal csökkentek (utazási kiadások elmaradásának, a kórházi napok számának csökkenésének köszönhetően).
A feladat adott, de vannak még akadályok
A szakemberek szerint Magyarországon is adottak a feltételek: szeretjük a mobiltechnológiát, egészségtelenül élünk és vannak már digitális egészségügyi adatbázisaink, tehát nem lehetetlen a mobilos megoldások széles körű bevezetése. Különösen azért, mert az emberiséget sújtó válságokra éppen az információs eszközkészlet adhat választ - fejtette ki Rab Árpád, a BME Információs Társadalom és Trendkutató Központjának igazgatója. A szakember eloszlatott egy téves feltételezést is, jelesül, hogy a mobiltechnológiák egészségügyben való terjedésének legfőbb akadályát az anyagi források hiánya jelenti. Mint mondta, a felmérések arról tanúskodnak, hogy az új típusú technológiai megoldások sokkal inkább azért késnek hazánkban, mert nem prior feladat a bevezetésük. Ráadásul itthon a lelkes mobilhasználók inkább a fiatal felhasználók közül kerülnek ki, az idősebbek - akiknek pedig igazán nagy szükségük lenne a korszerű megoldásokra - rendkívül elutasítóak ezekkel szemben.
Az orvos szemszögéből
Az orvosokat képviselve Meskó Bertalan kutatóorvos, a itt is elérhető ).
A szakértők - ha pontos víziókat és lehetséges céldátumokat nem is tudtak megnevezni - de abban legalábbis biztosan egyetértettek, hogy a sztetoszkóp óta az okostelefon a legnépszerűbb orvosi eszköz.
