Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői szerint a büntetésnek, pontosabban a veszteségnek jóval nagyobb hatása van a viselkedésünkre, mint a jutalmazásnak. A Cognition című szaklapban megjelent írás szerzői, a St. Louis-i Washington University kutatói 88 egyetemista bevonásával végeztek kísérleteket, melyből kiderült, hogy a büntetéstől, veszteségtől való félelem akár háromszor olyan hatással lehet az emberekre, mint a jutalom.
A fényvillanások, illetve a kattogó hangok véletlenszerűek voltak a két oldalon, és gyakran nagyon közel voltak egymáshoz, így a feladatok komoly kihívást jelenthettek a diákoknak, akik nem lehettek biztosak abban, hogy valóban helyes választ adtak-e.
Minden választás után megjutalmazták, illetve megbüntették a diákokat, méghozzá úgy, hogy néhány centet biztosító tokent kaptak, illetve ugyanannyit vettek el tőlük. Amikor a diákok jutalmat kaptak, hajlamosak voltak megismételni a korábbi választásukat, míg ha büntetést, akkor elkerülték a korábbi választásukat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jutalmat, illetve a büntetést 5, 10, 15, 20 vagy 25 centben határozták meg, és minél nagyobb volt az összeg, a jutalomra adott reakció (vagyis a korábbi választás megismétlése) annál erőteljesebb lett. Hasonló hatást azonban nem találtak a veszteséget elkerülő diákoknál: a döntésüket nem befolyásolta, hogy mekkora összeget vontak le tőlük. Ezek a tendenciák mindkét csoportban azonosak voltak, vagyis a hangokat, illetve a fényeket megfigyelők ugyanúgy reagáltak.
A korábbi, büntetéssel és jutalmazással foglalkozó kutatásokban jóval bonyolultabb viselkedésmintákat tanulmányoztak, és ezekben meglehetősen nehéz volt elkülöníteni, hogy pontosan milyen hatása volt a jutalomnak, illetve a büntetésnek. A jelenlegi kutatás sokkal pontosabban mérhette a jutalom és büntetés hatásait.
„Azt hihetnénk, hogy 25 cent megnyerésének ugyanolyan erős hatása van, mint amikor 25 centet elveszítünk, de ez egyáltalán nem igaz” – mondta Jan Kubanek neurobiológus, a kutatás vezető szerzője. A szakember szerint a jelenség oka az evolúcióban keresendő: „Az emberek számára a veszélyek elkerülése sokkal nagyobb biztonságot jelent, mint az, ha jutalmat kapnak valamiért. Ez utóbbinak nincsenek akkora hatásai az életünkre.
Vagyis, ha tudjuk, hogy hibáztunk és erre valaki vagy valami figyelmeztet is minket, akkor a következő hasonló helyzetben nagyobb eséllyel cselekszünk úgy, hogy a hibát elkerüljük.”
A szakemberek szerint a negatív visszajelzéseknek, kritikáknak egyáltalán nem kell erőteljesnek vagy szigorúnak lennie, mert a kutatásból az derült ki, hogy a negatív visszajelzések mértéke egyáltalán nincs befolyásoló hatással a viselkedésünkre: mindenképpen úgy fogunk cselekedni, hogy a hibákat elkerüljük.
A kutatási eredményeknek nagy hatása lehet például a tanulásra és a tanításra, ha ugyanis a tanárok megtanulják hatékonyan használni a negatív visszajelzéseket, azzal jobb eredményeket érhetnek el a diákok viselkedésének befolyásolásában. Például a tesztekben nem a jó válaszokért kell pontokat adni, hanem a rosszakért pontokat levonni. Ez arra motiválhatja a diákokat, hogy a következő alkalommal ne kövessék el ugyanazokat a hibákat.
A kutatók következő lépésként azt kívánják tanulmányozni, hogy pontosan milyen neurológiai folyamatok zajlanak le az agyban a jutalmazás, illetve a büntetés hatására .
Forrás: Science Direct
Ez is érdekelhet
