Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program kidolgozásáról egyeztetett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Mándl József, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A kutatásban részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia, valamint becsatlakoznak az országos intézetek, az egyetemi klinikák és a megyei kórházak, összességében tehát az egész magyar egészségügy kiveszi a részét - írta meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása alapján a koronavirus.gov.hu . A cél, hogy a koronavírus és az újabb mutációk által okozott megbetegedések és szövődmények kutatási irányaira komplex stratégiát jelöljenek ki.
Ezekre keresik a válaszokat
A szakmai program válaszokat keres például arra, hogy mi tesz egyes embereket érzékennyé az új típusú koronavírus okozta tünetek tartós fennmaradására. Vizsgálják majd azt is, hogy a SARS-CoV-2 és a vírusmutánsok okozta fertőzés kiválthat-e krónikus szív-, idegrendszeri, daganatos vagy más szervi betegséget.
A program emellett meghatározná a vírus és a mutációk biológiáját, az emberi sejtekbe való bejutásának mechanizmusát, a szaporodását, valamint az emberi szervezet válaszreakcióját, a kialakuló szervkárosodásokat és a hosszútávú következményeket is. A program kiemelten kezeli majd a gyógyulás, felépülés lépéseit, a rehabilitációt, illetve vizsgálja a betegek egy részében különbözően kialakuló tartós tünetegyüttest is. Ide illeszkedik a post- COVID szindróma kutatása is, amelynek szakmai protokollját az emberi erőforrások minisztere iránymutatásával a napokban dolgozták ki az érintett országos intézetek és szakmai kollégiumi tagozatok.
Hosszú COVID: az oltás lehet a megoldás a tünetekre? Olvassa el korábbi cikkünket!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
