E-recept, online időpontfoglalás, okosórák, egészségügyi applikációk, távvizitek, telemedicina. A digitális egészségügy már nem a jövő, hanem a jelen Magyarországon is – írta weboldalán a Semmelweis Egyetem a Magatartástudományi Intézet kutatói által végzett online felmérés eredményei alapján. A koronavírus-járvány 3. és 4. hulláma alatt – vagyis 2021 júliusa és 2022 májusa között – végzett kutatásban 1576 orvos és 198 fogorvos vett részt.
A tudósok az alábbi kérdésekre keresték a választ:
- Milyen a magyar szakorvosok és rezidensek digitális egészséggel kapcsolatos tudása és ismerete?
- Miként használják a digitális eszköztárat az egészségügyi dolgozók?
- Milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak a digitális megoldások?
- Hogyan alakítja át a digitalizáció fejlődése a mindennapokban az orvos-beteg kapcsolatot?
Nagy igény van az egészségügy digitalizációjára
A felmérés eredményei szerint az orvosok nyitottak a változásokra, és több mint 90 százalékuk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet. Az viszont talán nem meglepő, hogy a 35 és 45 év közöttiek a legintenzívebb felhasználói az egészségügyi célú internethasználatnak. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy „nagy igény van arra, hogy az egészségügy digitalizációja a mindennapi orvoslás és a hazai orvosképzés szerves része legyen, a válaszadók 70 százaléka elképzelhetetlennek tartja a jövőt enélkül” – ismertette dr. Győrffy Zsuzsa docens, a kutatás egyik vezetője.
Az országos felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett orvosok nagy része jónak tartja, hogy a betegek digitális eszközöket használnak betegségmonitorozásra, edukációra. A páciensek ráadául el is várják az szakemberektől, hogy segítséget kapjanak tőlük abban, mit olvassanak, melyik weboldalon tájékozódjanak, illetve milyen alkalmazásokat használjanak. A válaszadó orvosok csaknem 80 százaléka ajánl is pácienseinek egészségre ösztönző, preventív weboldalakat, mintegy felük pedig ezzel kapcsolatos applikációkat, közösségimédia-forrásokat is javasol betegeinek
„Megfigyelhető az is, hogy a szakemberek nagyon pontosan látják a betegek igényeit, a négy leglényegesebb, amelyet a válaszadók mintegy 80 százaléka kiemelt: az e-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztása, az online időpontfoglalás és a távkonzultáció” – mutatott rá dr. Girasek Edmond a kutatás másik vezetője.
Előnyök és hátrányok
A digitális megoldások pozitívumaként a hatékonyságot, a kényelmet és az időspórolást emelték ki az orvosok. A hátrányok között pedig azt említették meg, hogy a páciensek sokszor rosszul értelmezik a megosztott adatokat, némelyikük rosszul kezeli a digitális eszközöket, valamint így egyre több a félreértés lehetősége is az orvos-beteg kapcsolatban.
