Döbbenetes kutatatás az agyhalálról

A Yale Egyetem kutatóinak sikeres kísérlete reményt adhat a stroke és az agysérülések kezelésében, de a halál eddigi definíciójáról is kérdéseket vet fel.

A kutatóknak sikerült az alapvető sejtaktivitást újjáéleszteni az órákkal korábban levágott sertések agyában.

Meglepő eredmények

A Yale kutatói 32 vágóhídon levágott sertés fejét használták a kísérletben. A sertések agyába négy órával a fej levágása után pumpáltak speciális művért. Az agy nem mutatott olyan elektromos aktivitást, ami arra utalt volna, hogy a tudat visszatért volna. A hatórás pumpálás után viszont megállapították, hogy az agy bizonyos területén a beavatkozás hatására újra életre keltek a sejtek, míg a nem kezelt agysejtek pusztulásnak indultak.

agy, agyműködés, agysérülés, agyhalál, kutatás, tudomány, stroke
A sikeres kísérlet egy reménysugár az agyhalál elleni küzdelemben. Fotó: 123rf

Amikor kiemelték a neuronokat a kezelt agyból és elektromosan stimulálták azokat, a sejtek - a reakciójuk alapján - éltek. A művért is megvizsgálták, miután kivezették az agyból. A kutatók azt látták, hogy az agy sejtjei felvették a vércukrot és az oxigént, valamint szén-dioxidot termeltek, ami szintén a sejtműködés jele.

A tudósok hangsúlyozták, hogy a kísérlet során a levágott disznók agya semmit sem érzékelt, és az állat nem is nyerte vissza tudatát. Orvosi értelemben "ez nem élő agy" - jelentette ki Nenad Sestan, a Yale Orvosi Egyetemének tudósa. A kutatók azt is leszögezték, hogy nem is állt szándékukban a levágott fejű disznók tudatának újraélesztése. A kutatás mégis egy sor bioetikai kérdést hozott a felszínre, köztük az agyhalál definíciójának problémáját. Ha kíváncsi, mi történik az aggyal a halál után, itt elolvashatja!

Megdőltek a tévhitek

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Bár a kutatás eredményei a szerzők szerint nem hoztak konkrét klinikai áttörést az emberek számára, az agyhalállal kapcsolatos, régóta érvényben lévő alapvető meghatározásokat viszont megcáfolták. Köztük azt is, hogy a létfontosságú sejtaktivitás visszafordíthatatlanul megszűnik másodpercekkel vagy percekkel a sejtek oxigén- és vérellátásának leállása után.

Az is kiderült a kísérletben, hogy a véredényeket tágító gyógyszerre is reagált a kezelt agy. A kutatók most azt vizsgálják, hogy ha hat óránál tovább kezelik az agyat, vajon fenn tudják-e tartani a megfigyelt sejtműködést.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.