A belső fülben minden egyes speciális receptor felszínén csillók találhatóak. Ezek érzékelik a hanghullámok keltette mozgást.
A csillók mechanikusan működnek, előre hátra hajlanak a hang keltette vibráció hatására. Ezek a csillók húzó hatású erőt keltenek, melynek hatására a receptorsejten ioncsatornák nyílnak meg, így fordítódik a hang, a beszéd, a lépések, vagy a helikopterzaj az agy számára feldolgozható elektromos jellé. Eddig a hajas sejteknek nevezett struktúra működésének részletei nem voltak teljesen ismertek.
David Corey neurobiológus professzor (Harvard Egyetem Orvosi Kar), és Rachelle Gaudet sejtbiológus munkacsoportja egy közreműködés során leírta, hogy a csilló sejthez való kapcsolódási pontján kadherin-23 van jelen, mely fehérje a hallási folyamatot határozza meg. A Neuron április 15-i számában megjelent munka kimutatta, hogy a kadherin-23 erősebb, és merevebb, mint azt korábban gondolták, és ez a kalciumáramlásban vállal döntő szerepet. Ráadásul azt is kimutatták, hogy a kadherin-23 mutációi a kalciumjel gyengülésén keresztül öröklődő süketséget okoznak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Korábban ismert volt, hogy a kalciumkötő fehérjék mutációi süketséget okoznak" - mondja Corey.
"Azonban most már azt is értjük, miért kritikus a kalciumion, és miért fontosak ezek az aminosavak a kötődésben."
A kutatók munkájuk során fehérjekristályosítást használtak, így azonosították a kadherin-23 kritikus kalciumkötő helyeit, azáltal rugót képezve a csilló számára. A felfedezés a jövőben valószínűleg befolyással lehet a süketség kezelését célzó beavatkozásokra is.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
