"A normál ondósejt egy olyan ívszerű szerkezetet, úgynevezett akroszómát tartalmaz, amely azért létfontosságú a megtermékenyítéshez, mert ez ad helyet, szervezi és koncentrálja azokat az enzimeket, melyek segítségével a spermium a petesejtbe hatol" – magyarázza Manabu Nakamura, az egyetem biokémia professzora. A Biology of Reproduction legújabb számában közzétett tanulmány első ízben mutatta ki, hogy a dokozahexaénsav (DHA) létfontosságú az akroszóma építőelemeinek egyesítéséhez. "A DHA nélkül ez a lényeges struktúra nem jön létre, és az ondósejtek nem működnek" - állítja a tanulmány társszerzője, Timothy Abbott.
A termékenységükért aggódó férfiaknak érdemes végiggondolni, mely élelmiszerek tartalmaznak DHA-t. A tengeri halak - például a lazac és a tonhal - kiváló omega-3 zsírsavforrások.
A kutatók akkor fedezték fel a DHA szerepét az egészséges spermium létrejöttében, amikor olyan egereken kísérleteztek, amelyekben hiányzott a DHA szintéziséhez szükséges egyik gén. A spermaszám, a spermiumok alakjának és motilitásának vizsgálatával, valamint a szaporodás sikerességének mérése után kiderült, hogy a DHA-hiányos hím egerek gyakorlatilag meddők voltak. Amint azonban a DHA-t bevezették az egerek étrendjébe, a termékenység teljesen helyreállt.
A kutatók konfokális lézeres pásztázó mikroszkóp segítségével vizsgáltak vékony szövetszeleteket a spermium fejlődésének egymás utáni szakaszaiban. Kimutatták, hogy DHA hiányában az enzimeket tartalmazó vezikulák ugyan kialakulnak, de nem egyesülnek és hozzák létre az ondósejt felépítésében annyira fontos ívet.
Ez is érdekelhet
Nakamura szerint az eredmények azért különösen izgalmasak, mert a DHA nagy mennyiségben fordul elő a specifikus szövetekben, a herén kívül többek között az agyban és a retinában is, ezért a felfedezés az agyműködéssel és a látással kapcsolatos kutatásokat is befolyásolhatja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: