Immár hosszabb ideje egyre inkább a tudományos érdeklődés középpontjába kerül az emberi szervezetben élő mikrobiom, azaz azok a baktériumok, vírusok és egyéb mikroszkopikus élőlények, amelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be az emésztésünk vagy éppen az immunrendszerünk egészséges működésében. A téma kapcsán egyebek mellett az is hasznos információkkal szolgálhat, ha a kutatók jobban megismerik, megértik az ételeinkben lakozó, illetve azokon keresztül elfogyasztott mikroorganizmusok világát. Néhány hallgatója bevonásával éppen ezt a célt tűzte ki Gabriella Berg biológus professzor is, a Grazi Műszaki Egyetem környezeti biotechnológiai intézetének vezetője.
A kutatócsapat a közelmúltban almákon végzett részletes vizsgálatokat. Összesen négy darabot elemeztek ki a laborban, így két-két hagyományos módon termesztett és organikus gyümölcsöt. Végeredményben minden esetben közel azonos mennyiségű mikrobát mutattak ki: az almák héján , húsában, magvaiban, terméskocsányán és az elszáradt csészeleveleken összesen mintegy 100 milliót. Ez egyébként igencsak meglepte a kutatókat, mert, mint az Berg elmondta, arra számítottak előzetesen, hogy különbségekre lelnek majd a mikrobaszám tekintetében a hagyományos és az organikusan termesztett almák között.
Valójában akadt is egyébként különbség, csak más jellegű. Kiderült ugyanis, hogy a két organikus gyümölcsben tenyésző mikrobiális élet sokszínűbb volt, azaz többféle fajt találtak ezekben, mint a másik két almában. Ezzel együtt nem tisztázott, hogy mi lehet az eltérés oka, mivel a kutatást nem úgy tervezték meg és folytatták le, hogy erre a kérdésre is válasszal tudjon szolgálni. Mindenesetre érdemes megemlíteni, hogy korábbi kutatások szerint az emberi mikrobiom fokozott sokszínűsége egyebek mellett az alacsonyabb testtömeggel, illetve az olyan kórállapotok csökkent kockázatával hozható összefüggésbe, mint az asztma vagy az allergia.
Ugyancsak váratlan felfedezés volt, hogy a magokban is változatos élővilágra bukkantak, különösen az organikus almák esetében. "A magokat hosszú ideig figyelmen kívül hagyta a mikrobiológia, mert úgy gondoltuk, hogy azok sterilek. Igazán meglepő volt tehát itt felfedezni a mikrobák diverzitását. Kicsit olyan ez, mint amikor az édesanya átadja a szülés során az első mikrobákat az újszülöttnek. Úgy tűnik, a növényeknél is valami hasonló folyamat zajlik le" - mutatott rá Berg. Hozzátette, eredményeik nemcsak a szakmabeliek számára jelentenek érdekességet, hanem segítséget nyújthatnak ahhoz is, hogy jobban megértsük az emberi mikrobiom működését.
A tanulmány a Frontiers in Microbiology című tudományos folyóiratban jelent meg július 24-én.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: time.com
