A boldog emberek az átlagosnál tovább élnek - állítják brit kutatók. Az azonban nem bizonyított, hogy a boldogság önmagában meghosszabbítja az életet, mint ahogyan az sem, hogy a negatív érzések éveket vennének el tőlünk.
"A kutatás érdekes kapcsolatot mutatott ki a percről percre változó hangulatok és a túlélés között" - mondta a tanulmány szerzője, Andrew Steptoe, a Londoni Főiskola Népegészségügyi Tanszékének igazgatója. "Most az a feladat, hogy felmérjük: mindezen eredmények hogyan segíthetnek az emberek egészségi állapotának javításában."
A szakemberek szerint a boldogság és az egészség összefügg, ám azt még nem tudjuk, milyen módon. "Vajon a betegség tesz minket boldogtalanná, vagy épp ellenkezőleg, a boldogság megvéd a betegségektől? Kutatásunk a második lehetőséget támasztja alá" - tette hozzá Steptoe.
A kutatás során 3580 embert vizsgáltak meg, akik életkora 52 és 79 év között volt. 24 óra alatt összesen négy alkalommal kellett arról nyilatkozniuk, hogyan érezték éppen magukat: boldogan, izgatottan, elégedetten, vagy éppen aggódtak, féltek vagy szorongtak. A tudósok célja a pozitív és a negatív hatások feltérképezése volt.
A felmérést követő öt év során a leginkább negatív harmadba tartozók 7 százaléka hunyt el, szemben a legpozitívabbak 3,6 százalékával. Miután a kutatók kiiktatták az elemzésből az olyan befolyásoló tényezőket, mint a jövedelem, a nem, a depresszió és az egészségi állapot, úgy tapasztalták, hogy a boldog emberek 35 százalékkal kisebb eséllyel hunytak el, mint a boldogtalanok.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, a negatív hozzáállás miért járhat együtt rövidebb élettel. "A szorongás és a boldogtalanság gyakran egy már meglévő betegséggel függ össze. Ezért nem jelentős a depresszió és a túlélés kapcsolata" - mondta a szakember.
Azt a kutatók is elismerik, hogy a kísérletnek megvannak a korlátai. Csak a halálozások számát figyelték, azt nem, milyen speciális ok - például daganat - vezetett hozzájuk. A megfigyelés időszaka is rövid, csupán 24 óra volt, és nem vették számításba az olyan kockázati tényezőket, mint például az elhízás.
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat legfrissebb online kiadásában jelent meg.