Előfordult már önnel is, hogy egy szokatlanabb fejfájás, a lábon észlelt kiütés vagy hirtelen kézremegés miatt a monitor elé ült, hogy az interneten keresse meg a választ a tünetek okát firtató kérdéseire? Ha igen, akkor ön a neten egészségügyi információkat vadászók három nagy csoportjának egyikébe tartozik: abba, amelybe a magukon vagy családtagjaikon különféle tüneteket észlelő és türelmetlenül diagnózisra vágyó embertársaink tartoznak.
Olvassunk bátran - csak ne szorongjunk tőle
Dr. Peter Galier, a kaliforniai UCLA professzorának felosztása szerint a további két halmaz egyikét azok alkotják, akiknek már diagnosztizált, hosszan tartó, tehát krónikus betegségük van, de valamiért elégedetlenek a kezelésükkel, másikát pedig olyan emberek, akik egyszerűen csak szeretnének egészségesebben élni, és ehhez keresik a támpontokat. A három típust összeköti, hogy miután valaki ilyen vagy olyan okból odaül a gép elé egy gyors keresésre, gyakran még órák múlva is a különféle betegségleírások, a gyógyszerek mellékhatásait egybegyűjtő fórumok, a tudományos cikkek, az "orvos válaszol" típusú oldalak és a hasznos gyógynövény-listák gigantikus online labirintusában található meg.
Ezzel együtt a szakértők, köztük orvosaink szerint mindhárom csoport tagjai (így most ön is, aki ezt a cikket olvassa) alapvetően helyesen járnak el: tudásra vágyni, kíváncsinak lenni az egészségünkkel kapcsolatban üdvözlendő tulajdonság, amely végső soron igenis sokat segíthet egészségi állapotunk, életminőségünk javításán.
Mármint ideális esetben. Mert az érem másik oldala, hogy a neten mindnyájan az egészségügyi információk olyan zavarba ejtően nagy és sokszor egymásnak homlokegyenest ellentmondó elemeket elénk táró tömegével találkozunk, ami könnyen vezethet téves következtetésekhez, felesleges szorongáshoz, vagy épp veszélyes hanyagsághoz, illetve számunkra valójában tökéletesen felesleges (és drága) szakvizsgálatok vagy szerek igényléséhez.
Gondoljunk az egyszerűbbre!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Így aztán korántsem véletlen, hogy a téma szakértői két dolgot szoktak kiemelni: egyrészt kövessük mindig az Occam borotvája-elvet (vagyis két lehetséges magyarázat közül válasszuk mindig az egyszerűbbet: enyhe gyomorgörcsünket például nagy valószínűséggel inkább az ebédünk, mint egy tumor okozza - és így tovább), másfelől pedig aki komolyan aggódik egészsége általános állapota vagy valamilyen konkrét tünete miatt, inkább csukja be a laptoját, és beszéljen háziorvosával és/vagy keresse fel a megfelelő szakrendelést. Hiszen bármilyen ügyesen, bármilyen precízen keressünk is a neten, nem vagyunk orvosok: nem mi töltöttünk el kemény éveket az egészségügyi szaktudás megszerzésével az egyetemen és a klinikákon, így mindenképpen jobban járunk, ha a diagnózis felállítást inkább olyanokra hagyjuk, akik tényleg értenek hozzá.
Az ember persze sokkal kíváncsibb lény annál, hogy csak úgy be tudja tartani ezt az alapszabályt, és amióta már a telefonjainkon is állandóan netezhetünk, valószínűleg senki sem bírja ki, hogy egy kellemetlen mellékhatást, itt-ott megjelölt laborleletet vagy akár néhány kiló hízást vagy fogyást követően ne kezdjen vad online kutatásba. De ha már így van, fontos szem előtt tartani az alábbiakat.
Titok, vicc, csodaszer
Nagyon sokan egyszerűen csak annyit tesznek, hogy beírják a tüneteiket/betegségeiket a keresőbe, majd találomra válogatnak a találatok közül. Így azonban pár kattintással gyakorlatilag bárhová eljuthatunk: laikusok (köztük valódi futóbolondok) által írt blogokra, csupán a kommentelők anekdotikus, vagyis pontatlanul lejegyzett, megbízhatatlan személyes tapasztalatait ütköztető fórumokra, kizárólag kereskedelmi szempontokat érvényesítő gyógyszeripari site-okra, kuruzslók oldalaira - és megbízható, precíz, szakmailag ellenőrzött honlapokra egyaránt (amilyen például ez is, amit ön épp olvas). Ezek között pedig ma már nem mindig olyan egyszerű különbséget tenni. Hogy csak egyetlen szempontot vázoljunk: régebben, az internetezés kamaszkorában (15-20 éve) még gyanúsak lehetettek azok a cikkek vagy oldalak, amelyek bulvárosan harsány, erős érzelmi hatásokat kiváltani képes, vicceskedő, túlzó címekkel, szlogenekkel csalogatták magukhoz az olvasókat - csakhogy ma már az elismert kulturális, politikai és persze egészségügyi oldalak között is bőven találunk olyanokat, amelyek az állandóan információkkal bombázott olvasók lankadó figyelméért folytatott küzdelemben ugyanilyen fogásokkal élnek.
De azért még így is maradnak megbízható támpontok. Honnan sejthetjük például, hogy egy általunk felkeresett egészségügyi (vagy egyéb, valódi szaktudást igénylő témában megszólaló) oldal nem megbízható? Mi keltsen bennünk gyanút? Egy remek angol nyelvű tudománynépszerűsítő oldal, a How Stuff Works tíz pontban szedte össze a figyelmet érdemlő jeleket. Ezek a következők:
- Homályos a forrás: a cikkben szereplő információkról nem tudjuk, hogy kitől, honnan származnak, vagy láthatóan olyan személytől érkeznek, akinek nincs meg a szükséges szaktudása (mondjuk, egy allergológus ad tanácsot kardiológiai kérdésekben)
- Az oldalon, ahol a cikk megjelent, a többi írás hamisnak, komolytalannak tűnik.
- Az információt, amelyet a cikk közöl, a mindenki által komolynak ismert, nagyobb híroldalak nem vették át: ez különösen a szenzációs orvosi áttörésekről, felfedezésekről, "csodaszerekől" szóló hírek esetén lehet gyanús.
- A cikk nagyon meg akarja ijeszteni az olvasóját, katasztrófával, halálos következményekkel fenyegeti.
- Mindeddig gyógyíthatatlannak ismert betegség váratlan gyógyíthatóságáról beszél.
- Főleg vicces tartalmakat, paródiákat közlő oldalon jelenik meg az írás.
- Túl bizarr, túl vicces, túl meseszerű mindaz, amiről a cikk mesél.
- A szerző kizárólag közvélemény-kutatásokra alapozza az állításait: ezeknek ugyanis nemcsak a kérdései, hanem a válaszai is nagyon könnyen manipulálhatóak, ha nincs mellettük más.
- Nagyon furcsa, túlbonyolított vagy értelmezhetetlen webcímen érhető el az oldal.
- Végül pedig ha egy egészségügyi információkat közlő cikk dühöt vagy haragot ébreszt bennünk valami iránt, akkor bátran kezdjünk gyanakodni a szándékaiban.
A Forbes lényeglátó írása mindezt kiegészíti még azzal, hogy a "titok" mint olyan teljesen idegen a modern orvostudománytól, így a "titkos tudás" ígérete azonnal keltsen bennünk gyanút, akárcsak azok az állítások, amelyek szerint az orvosok vagy a kormány el akar előlünk rejteni valamilyen egészségügyi tényt - hiszen miért is akarna a világ megannyi országában élő több millió orvos egyként hallgatni valamiről, amitől meggyógyulhatnánk?
Ez is érdekelhet
A téma szakértőinek egybehangzó véleménye szerint a megbízható egészségügyi oldalak akkor a leghasznosabbak, ha már orvosi diagnózis után vagyunk. Ekkor ugyanis megannyi lényeges információhoz hozzájuthatunk állapotunkról, lehetőségeinkről, gyógyszereinkről és ezek mellékhatásairól is, ennek segítségével pedig pontosabb, alaposabb kérdéseket tudunk megfogalmazni. Csak arra figyeljünk oda, hogy ezeket a kérdéseket ismét az orvosainknak tegyük majd fel.
Legjobban: