A mikroorganizmusok a Föld legrégebbi élőlényei lehetnek. Az életre keltett mikrobák azokban az agyagmintákban voltak jelen, amelyeket a JOIDES Resolution kutatóhajó talált a Csendes-óceán vize alatt 5,7 kilométer mélyen lévő tengerfenékben (a tengerfenékben egyébként a kutatóhajó mintegy 74,5 méternyit fúrt le). A dinoszauruszok korának idejében élt mikrobák 99 százalékára olyan üledékben bukkantak rá, amely annak ellenére fennmaradt, hogy ezen idő alatt lényegében alig volt tápanyaga.
577 napig "költötték" a mikrobákat
Morono Juki, a japán Tenger és Földtudományi és Technológiai Ügynökség geomikrobiológusa 577 napig "költötte" a mikrobákat laboratóriumi körülmények között úgy, hogy szén és nitrogén "élelemforrásokat", ammóniát, ecetsavat és aminosavakat biztosított számukra. A mikrobák növekedni kezdtek, sokasodtak és sokszínű metabolikus tevékenységet mutattak. "Meglepő és biológiailag kihívást jelent az, hogy a mikrobák egy nagy része életre kelthető az után, hogy nagyon hosszú ideig volt eltemetve vagy elzárva igen alacsony tápanyag- és energiafeltételek közepette" - mondta Morono.
Nincs határa az életnek
Ezek aerob - oxigénigényes - mikrobák voltak, és az oxigén jelen volt az üledékmintákban. Ez azt jelzi, hogy ha a tengerfenéken fokozatosan halmozódik fel az üledék - minden egymillió év alatt nem több mint egy-vagy két méternyi -, akkor az oxigén jelen maradhat, és lehetővé teszi, hogy ilyen mikrobák elképesztően hosszú ideig túléljenek - magyarázták a kutatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Ezen kutatás legérdekesebb része az, hogy megmutatta, nincs határa az életnek a Föld óceánjainak mélyén lévő öreg üledékekben" - szögezte le Steven D'Hondt, a Rhode Island-i Egyetem óceánkutatója, a Nature Communications című folyóiratban közzétett tanulmány társszerzője. "Fantasztikus fegyvertény fenntartani a teljes fiziológiai képességet 100 millió éven át, éhező elszigeteltségben" - tette hozzá.
