Nem kell sokáig visszatekerni az idő kerekét, hogy megtörtént esetet találjunk a városi legendának hangzó felvetésre. Az amerikai Baltimore-ban 2017 novemberében összesen mintegy 120 fiatal vendég gyűlt össze egy fiúkollégium partiján. Mint azt az IFLScience írja, a mulatságnak akkor szakadt vége, amikor a szomszédság a zaj miatt kihívta a rendőröket. Az egyenruhások minden jelenlévőt leteszteltek alkoholszondával, köztük – mint kiderült – több tucat kiskorú személyt. A beszámolók szerint olyan sok szeszes ital fogyott a bulin, hogy a szonda még a ház beltéri levegőjében is ki tudta mutatni az alkohol jelenlétét, még ha csak a legalacsonyabb, 0,1 ezrelékes koncentrációban is. De mit is jelent ez valójában?
Mit mutat meg az alkoholszonda?
Ugye a helyzet furcsaságát az adja, hogy a józanság és részegség mérésére a vérben lévő alkohol szintjét szoktuk meghatározni, ami, lássuk be, logikai alapon nehezen összeegyeztethető a beltéri levegővel. Voltaképpen azonban mégis összeegyeztethető, de ehhez röviden érdemes kitérni arra, hogy hogyan is működnek az alkoholszondák. Ezek az eszközök ugyanis nem közvetlenül a véralkoholszintet mérik, csupán megbecsülik azt.
A készülék belsejében két elektróda, egy negatív töltésű anód és egy pozitív töltésű katód helyezkedik el. Amikor belefújunk a szondába, a kilélegzett levegőben lévő etil-alkohol és pára reakcióba lép egymással az anódon, és oxidálódva ecetsavat hoz létre. Eközben a katódon a felszabaduló hidrogén és a levegőben lévő oxigén vízzé alakulva lecsapódik. A két reakció együttesen elektromos töltést hoz létre az elektródák között, méghozzá a lélegzetben jelen lévő etil-alkohol mennyiségével arányosan. A szonda ennek tükrében készít becslést arról, hogy a felhasználó véráramában mekkora lehet az alkohol szintje.
Ebből következik tehát, hogy a bulinak helyszínt adó épület levegőjében elméletileg nagyon sok alkoholnak kellett megjelennie ahhoz, hogy azt a rendőrök szondája is érzékelni tudja. Ahhoz ugyanis, hogy valaki a teszten 0,1 ezrelékes eredményt produkáljon, előzőleg mintegy 22 milliliter alkoholt kell meginnia. Ha mindezt arányosan kiterjesztjük egy 185 négyzetméteres, 2,7 méter belmagasságú épület légterére, akkor mintegy 5,5 liter alkoholt kapunk, amelynek aeroszolként a levegőben kellene lebegnie. Ez azért valószínűtlenül rengetegnek hangzik.
Sok volt az alkohol, de nem csak a vendégekben
Akadnak azonban egyéb tényezők, amelyek visszarántják a történetet a realitások talajára. Először is a rendőrségi beszámolók szerint a parti résztvevői a többi között szemeteszsákokkal zárták le az épület ablakait, zárttá téve annak alkoholtól bűzlő légterét. A szellőzés tehát nem tisztíthatta meg a levegőt a bekerülő aeroszoltól, miközben a padlóra is bőven jutottak alkoholtócsák a buli hevében. Végezetül érdemes számításba venni, hogy az alkoholszondák sem tökéletesek, és bizonyos esetekben magasabb értéket mutathatnak a valós véralkoholszintnél – például akkor, ha valaki nem is ivott, csak a szájába vett némi alkoholt a szondába fújás idejére.
Ez is érdekelhet
„Az, hogy az eszköz ki tudta mutatni a levegőben lévő alkoholt, nagy valószínűséggel a résztvevők által kilélegzett, az üvegekben széthagyott, valamint a mindenfelé kifolyt alkohol kombinációjának eredménye” – foglalt állást a kérdésben Dwain C. Fuller igazságügyi toxikológus. Hozzátette, még egy olyan ártatlan dolog is, mint egy nyitott alkoholos kézfertőtlenítő, akár 0,03 gramm/deciliter értékig felviheti egy zárt szoba vagy jármű levegőjének alkoholszintjét. Mindent egybevetve tehát a baltimore-i történet egyáltalán nem lehetetlen, de valószínűsíthető, hogy inkább a szonda környezetében szétfolyt italok adták az alapját, mintsem a fékevesztett mulatozás. Ez persze aligha vigasztalja a parti hat szervezőjét, akiket összesen 315 ezer dollárra bírságoltak, amiért kiskorúakat láttak el alkohollal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
