Régóta rejtély, miért lett olyan élvezetes a szex, amikor az élet tovább fejlődött az ivartalanul, kettéosztódással szaporodó egyszerű élőlények után, pedig ahhoz partner sem szükséges, és nagyon hatékony az egyedek számának növelésében. De akkor miért fejlődött ki a szex általunk jól ismert és szeretett formája?
Egy elmélet szerint mindezt egy élősködőre adott válasznak köszönhetjük.
Az ivartalan szaporodás során ugyanis klónok jönnek létre, vagyis az időnként fellépő mutációktól eltekintve minden élőlénynek ugyanaz a DNS-e.
Ha egy élősködő megtanulja kihasználni az élőlény gyenge pontjait, akkor az ugyanolyan DNS-sel rendelkező tagokból álló faj kihalhat.
Azonban az ivaros szaporodáskor a DNS különböző kombinációi jönnek létre, vagyis eltérő egyedek, így egy esetleges élősködőtámadást egyes megváltozott DNS-ű példányok túlélhetik, és a faj fennmarad.
A tudósok tíz éven keresztül tanulmányozták a Potamopyrgus antipodarum nevű új-zélandi édesvízi csigafajt, amelynek van ivarosan és ivartalanul szaporodó változata is. Az ivartalanul szaporodó változatok idővel esendővé váltak az élősködőkkel szemben és számuk jelentősen csökkent, egyes fajták el is tűntek, míg az ivarosan szaporodók száma hosszútávon nem változott. Ez a kutatók szerint igazolta az élősködő-hipotézist.
"A nőstényekből álló klónvonalak felemelkedése és bukása meglepően gyors volt és igazolta az élősködő-hipotézist" - mondta el Jukka Jokela, a Svájci Szövetségi Hidrológiai és Technológiai Intézet kutatója. "Az eredmények azt sugallják, hogy az ivaros szaporodás evolúciós előnyt jelent élősködőkben gazdag környezetekben."
A cikk az American Naturalist folyóirat júliusi számában olvasható.