A Kaliforniai Egyetem kutatóinak a világon elsőként sikerült olyan juhembriót kreálniuk, amely kis mértékben emberi sejteket is tartalmaz. Mindez a szervátültetésben hozhat komoly áttörést, hiszen a későbbiekben más olyan, genetikailag módosított embriót is létrehozhatnak, amelyből átültetésre alkalmas szervek jönnek létre.
A szervátültetésben lehet szerepe
A szervátültetés rendkívül bonyolult beavatkozás, amelyet nem csak a donorok alacsony száma nehezít meg. A beteg immunrendszere ugyanis egy idő után megtámadja, és elkezdi kivetni magából a beültetett szervet. Még akkor is megtörténhet ez, ha egypetéjű ikrek között cserélt gazdát a szerv.
A kutatócsoport felnőtt emberből vételezett őssejteket juttatott egy korai fejlődési szakaszban lévő birkaembrióba, majd a négyhetes vizsgálati szakaszt követően elpusztították. Nem ez az első ilyen kísérlet: korábban disznóembrióban is sikeresen növesztettek emberi sejteket. Ez azonban jóval nagyobb volumenű volt, hiszen míg a korábbi kísérletben százezer disznósejtre jutott egyetlen emberi, addig itt az arány 1:10 ezer volt. A disznó és a birka azért ideális ezekhez a kísérletekhez, mert szerveik nagyjából ugyanakkorák, mint az emberekéi.
Amellett, hogy a kísérlet óriási előrelépést jelenthet a szervátültetésben, komoly etikai aggályokat is felvet. Kérdéses, hogy az egyedfejlődésbe milyen szintig szabad belenyúlnunk, és ha képesek is leszünk rá, szabad-e például emberi arcú vagy agyú állatokat kikísérletezni. Beültethető szervekre azonban világszerte rengeteg ember vár: csak az USA-ban több mint 117 ezer ember szerepel a várólistán, és minden egyes nap 22-en halnak meg amiatt, mert nem kapják meg idő ben az életben maradáshoz szükséges szervet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: IFLScience
