Számos faj számára a póznák körüli talaj is népszerű hely a telelésre. A 20. század második felében intenzívvé vált mezőgazdaság hatására ugyanis erőteljesen csökkent a vadon élő állatok érintetlen élőhelyeinek területe, ami negatív hatással volt a rovarokra, a madarakra és az apróbb emlősökre.
Veszély és menedék egyben
Épp az intenzív mezőgazdaság biodiverzitásra gyakorolt hatását helyezte a középpontba Martin Salek, a friss tanulmány szerzője is. A magasfeszültségű póznák kérdéskörével néhány éve kezdett foglalkozni, amikor a ragadozómadarak elhullási arányát vizsgálta a póznákkal való összeütközés következtében.
"Észrevettem, hogy sokkal több egérlyuk van a póznák közelében, mint máshol" - magyarázta. Az elmúlt évben munkatársaival újabb kutatást végzett Csehországban, amely alátámasztotta az elméletét. Kiderült, hogy ezeken a területeken a téli hónapokban sokkal többféle - és gyakran veszélyeztetett - rovar-, madár - és apró emlősfaj él, mint a környező mezőkön.
Az áramellátó rendszer tehát gyakran halálos veszélyt jelent a madarakra, ám egyben menedéket is biztosíthat nekik és más fajoknak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
