A tüdő életkorának meghatározását azért találták ki, hogy a betegek könnyebben megértsék azt a sok bonyolult adatot, amit a tüdőfunkció vizsgálatakor kapnak. Ezzel az egyszerű módszerrel jól bemutatható, hogy a dohányzás öregíti a tüdőt.
A tüdő életkorát egy átlagos egészséges ember tüdőfunkciójához hasonlítva számítják ki. Nem készült azonban eddig olyan vizsgálat, mely a leszokás és a tüdőkor ismeretének összefüggését elemezte volna, ezért Gary Parker és munkatársai ezt az ötletet tesztelték 561 dohányos betegen. A 35 év feletti betegeket 5 Hertfordshire-i háziorvosi rendelő látogatói közül válogatták. Adatokat gyűjtöttek az egészségi állapotukról, a dohányzási szokásaikról, és rögzítették a korukat is. A tüdőfunkció mérésére spirometriás vizsgálatot végeztek, mely méri a kilélegzett levegő térfogatát és az áramlás sebességét.
Még a vizsgálat előtt véletlenszerűen két csoportra osztották a résztvevőket. Az egyik csoport tagjainak megmondták, hogy mennyi a tüdő életkoruk, és arra is felhívták a figyelmüket, hogy a leszokással kijavíthatják az eltérést. A kontroll csoportot csak a spirometriás vizsgálat eredményéről tájékoztatták, illetve közölték az egy másodperc alatti forszírozott kilégzési térfogatot (FEV1). Mindenkit ösztönöztek a dohányzás abbahagyására, és ehhez segítségképpen leszokást segítő központokba irányították őket. Arra is felhívták a figyelmüket, hogy 12 hónap elteltével újabb tüdőfunkciós vizsgálatra fog sor kerülni.
Az egyéves utánkövetéskor a résztvevők 98 százaléka vett részt légzés- és nyálteszten. A tüdőéletkort ismerő betegek 13,6 százalékának sikerült végleg letenni a cigarettát, míg a kontroll csoport tagjai közül mindössze 6,4 százalék szokott le. Ez azt jelenti, hogy a tüdőéletkor ismerete kétszeresére növeli az esélyét annak, hogy valaki leszokjon a dohányzásról. Meglepő módon a várakozásokkal ellentétben nem a legbetegebb tüdejű betegek változtatták meg gyakrabban életmódjukat.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
Legjobban: