A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat során az önkénteseknek szavakat mutattak egy képernyőn, ezek megjegyzéséhez pedig négyféle módszert kellett kipróbálniuk: hang és ajakmozgás nélkül elolvasni a szavakat; úgy olvasni a szavakat, hogy közben ajkaikkal formálják a szavakat, tehát gyakorlatilag hangtalanul, de kiejtik azokat, hangosan felolvasva a szavakat, illetve valaki más jelenlévőnek felolvasni a szavakat a képernyőről.
A mért adatok szerint azokra a szavakra emlékeztek a legjobban, amelyeket másnak olvastak fel, a következő legjobb megoldás pedig az volt, amikor hangosan, maguknak olvasták fel az egyes szavakat.
A Consciousness & Cognition szakfolyóiratban publikált tanulmányból tehát kiderül, hogy minél többféleképpen dolgozunk a megtanulandó információn – artikulációval, hangos beszéddel, más felé forduló kommunikációval -, annál könnyebben emlékszünk rá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy második kutatásuk is kapcsolódik ehhez: a vizsgálatot jelentés nélküli, halandzsa szavakkal is elvégezték. Ezekre akkor sem lehetett könnyebben emlékezni, ha az előbb említett három tényező mindegyike igaz volt, mivel ezen szavak nem szerepeltek az önkéntesek hosszútávú memóriájában, tehát nem is lehetett mire emlékezni. A kutatók hozzátették: mindezen trükköt érdemes kipróbálni a hamarosan beköszöntő vizsgaidőszak előtt.
Forrás: Daily Mail
Ez is érdekelhet
