A kísérleti alanyoknak vagy el kellett képzelniük egy jelenetet, vagy pedig videofilmet nézettek velük. Közben EEG segítségével követték az agyuk elektromos aktivitását.
Amikor a képzeletünket működtetjük, az agyunkban az információ a fali lebeny irányából áramlik a nyakszirti lebeny irányába, azaz egy magasabb szintű működésért felelős terület felől egy alacsonyabb szintű működésért felelős terület felé. Amikor vizuális információt dolgozunk föl, például filmet nézünk, akkor az információáramlás iránya éppen ellenkező: a nyakszirti lebenyben található látókéreg irányából halad a felsőbb régiók felé, a fali lebeny irányába.
A kísérletben résztvevők egyik részét arra kérték, hogy nézzenek meg egy rövid videofilmet, majd utána próbálják meg fölidézni, fejben újrajátszani annak eseményeit. A kísérleti alanyok másik részének az volt a feladatuk, hogy képzeljenek el jelenetet, amelyben egy varázsbiciklin utaznak. Arra kérték őket, hogy a részletekre koncentráljanak: a formákra, a színekre és az anyagokra. Ez után pedig meg kellett nézniük egy rövid videót, amelyben természeti képeket mutattak nekik. A résztvevők agyműködését a vizsgálat közben EEG-vel rögzítették.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az EEG-adatokat egy algoritmus segítségével analizálták; ebből következtették ki az információáramlás alapvető irányát a különböző feladatok elvégzése közben.
