Ezt jelenti a leleten lévő kódsor

A betegségek nemzetközi osztályozásához vezették be a BNO kódrendszert. Bár elsősorban az orvosok tájékoztatására szolgál ez a számokból és betűkből álló kód, mi is könnyen megfejthetjük a tartalmát.

Orvosi leletek, gyógyszertári vények és kórházi zárójelentések tanulmányozásakor felfigyelhetünk egy rövid kódsorra, amely az avatatlan szemnek nem sok információval szolgálhat. Ezt a betűből és számból álló kódsort BNO kódnak is hívjuk, amely mind a betegek, mind pedig a betegségek osztályozásában nagy szerepet játszik. Mit is jelölnek ezek a számok pontosan, és hogyan fejthetjük meg?

A BNO kódrendszer a betegségek nemzetközi osztályozására szolgál az egészségügyben. Ha az ismert BNO-kódot beírja az alábbi link alatt elérhető keresőnkbe, megtudhatja a hozzá tartozó betegség nevét!

Mi az a BNO kód?

A betegségek nemzetközi osztályozásánál több mint kétezer kódot alkalmaznak a különböző egészségügyi problémák rendszerezésére. Összesen hat karaktert tartalmaznak ezek a kódok, két betűből, és négy számból állnak. Ezeknek léteznek különböző csoportosításai, például főcsoportokat különböztethetünk meg az alapján, hogy milyen betűvel kezdődik a BNO kód. Például az A, B kezdetű kódok a fertőző betegségek, míg az E kezdetűek az anyagcsere-betegségek jelölésére szolgálnak.

A BNO kód nem csak az orvosok tájékoztatására szolgálhat
A BNO kód nem csak az orvosok tájékoztatására szolgálhat

Ennek segítségével olyan egységes kódrendszert alakítottak ki, amely a világ minden pontján segíti a megbetegedett vagy megsérült ember besorolását egészségi állapota szerint. Így nemcsak az orvoscsapatok nemzetközi együttműködése válik egyszerűbbé, de könnyebb a különböző statisztikai jelentéseket is összehangolni.

A betegség azonosítása kódsorral a 19. század végéig nyúlik vissza, pontosabban 1895-ig, ekkor készült ugyanis el a Bertillon-féle haláloki osztályozás. Ez bizonyos szervek, illetve anatómiai lokáció alapján sorolta be a betegségeket, és néhány módosítást követően 164 tételre duzzadt a tartalma. A következő évtizedekben aztán több revízión is átesett ez az osztályozási rendszer, kialakításán számos orvoscsoport, illetve az Egészségügyi Világszervezet gárdája is dolgozott. A ma is ismert és használt BNO kódtáblázatot 1989-ben fogadták el, de a legtöbb országban - így Magyarországon is - 1993 január elsejétől léptették életbe.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az Egészségügyi Világszervezet által kiadott BNO kódrendszer 21 főcsoportot különít el, de külön alcsoportok vannak például a daganatokon, illetve az idegrendszeri betegségeken belül is. Szerepel az orvosi leleteken és a gyógyszertári vényeken, valamint az éves statisztikai adatgyűjtéseknél is ezt a kódolást használják.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.