Joel Buxbaum professzor, a kutatás vezetője maga is meglepődött eredményeiken, melyek szerint a TTR a szívben elősegíti, míg az agyban gátolja az Alzheimer-kór kialakulásárt felelős amiloid nevű anyag lerakódását. Buxbaum professzor hosszú évekig tanulmányozta a szív amiloidózisát, és eközben jött rá, hogy a TTR-nek talán fontosabb a szerepe a központi idegrendszerben, mint a szívben. Az agyban a béta-amiloidok képeznek lerakódó aggregátumokat, melyek a szívre nincsenek hatással. Eddig a kutatók - most már úgy tűnik, érdemtelenül - elhanyagolták a TTR agyban játszott szerepének a vizsgálatát.
Buxbaum professzor és csapata Alzheimer-kór kialakulására programozott génmódosított egereken vizsgálták a fehérje hatásait. Az első csoport egereinek génjeit úgy változtatták meg, hogy sokkal több TTR-t termeljenek, mint normális társaik. A másik csoportban kiütötték a TTR termeléséért felelős gént, így ezekből az állatokból teljes egészében hiányzott a fehérje.
Az eredmények érdekesek: a nagy mennyiségű TTR-t termelő egerek jobban teljesítettek a mentális képességeket mérő teszteken, és a szövettani vizsgálatok alapján is megállapították, hogy az Alzheimer-kór kevésbé súlyos formában alakult ki esetükben. A TTR-hiányos állatoknál már jóval fiatalabb életkorban (9-10 hónapos kor helyett 5 hónapos korban) megjelentek a betegségre jellemző amiloid lerakódások, és az Alzheimer-kór sokkal súlyosabb formája jelentkezett náluk. Ha mesterségesen pótolták a hiányzó TTR-t, javultak a betegség tünetei.
Ha az emberi agyban is hasonlóképp viselkedik a TTR, akár teljesen új terápiás módszerek fejleszthetők ki, sőt, talán az Alzheimer-kór megelőzése is lehetővé válik. A kutatók azt gyanítják, hogy a TTR termelése az idősebb korosztályban fokozatosan csökken, és talán ez is hozzájárul a betegség kialakulásához. A fehérje pótlásával megoldhatóvá válhat a probléma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás:
Medipress hírszolgálat
