A Kanada felfedezését követő télen 1535-ben a francia Jacques Cartier expedíciójának tagjai sorra betegedtek meg és hullottak el a szörnyű skorbutjárványtól. Egy irokéz gyógyítónak és fenyőkéreg teájának köszönhetően azonban csodálatos módon a többség felgyógyult.
Majdnem 500 évvel később a kanadai Western Egyetem kutatói a Current Eye Research szaklapban közzétett tanulmányukban arról számoltak be, hogy az ugyanezeket az antioxidánsokat tartalmazó, vény nélkül kapható készítmény - megfelelően alkalmazva - csökkenti a szürke hályog kialakulásának kockázatát.
A kutatócsoport John R. Trevithick vezetésével kimutatta, hogy a szürke hályog étrendi piknogenollal történő kezelése pozitív hatást gyakorol a szemlencsére, és rövid távon nem jár káros mellékhatásokkal. Annak azonban még fennáll a valószínűsége, hogy hosszú távon a piknogenol magas peroxid koncentráció kialakulásához vezethet (magas oxigén-, illetve fénykoncentrációjú környezetben), ami aktiválhatja az antioxidánsokat, és károsíthatja a szemlencsét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Trevithick azt is elmondta, hogy a fenyőkéreg-kivonat további tesztelésére lesz szükség, mivel az in vitro kísérlet valójában felgyorsította a szürke hályog kialakulását, további szövetkárosodást okozva. E mellékhatást azzal lehetne ellensúlyozni, hogy a betegek béta-karotint, C-vitamint és E-vitamint szednek. A szakember szerint ugyanis a piknogenol és a karotin, illetve C-vitamin kombinációjáról már a korábbi kutatások is kimutatták, hogy ígéretesen csökkenti a Mars-küldetés szimulációiban az űrsugárzás okozta szürke hályogot.
Ez is érdekelhet
Trevithick úgy véli, hogy a nagy kiterjedésű kanadai fenyveserdőket figyelembe véve a piknogenol kanadai típusának kifejlesztésével kiváló mellékterméket lehetne létrehozni az ország papírgyártása mellett.
