A 962 millió forintos összköltségvetésű programban vegyületeket szolgáltató szerkezetkutatást, illetve bioaktivitást vizsgáló csoportok vettek részt az SZTE négy - orvos-, gyógyszerész-, fogorvos- és természettudományi - karáról - mondta el Hohmann Judit, a projekt szakmai vezetője az eredményeket bemutató csütörtöki online konferencián.
Mint azt az akadémikus hangsúlyozta, a szakemberek biológiailag aktív terpenoidokat vontak ki mohákból, magasabb rendű növényekből és gombákból , valamint félszintetikus vegyületeket állítottak elő. Ezután elvégezték ezek kémia és farmakológiai jellemzését, majd megtörtént az azonosított hatóanyagok optimalizálása, kisebb módosításokkal hatásuk fokozása.
107 új hatóanyagot azonosítottak
A kutatók 32 növény, valamint nyolc kalapos gomba anyagcseretermékeit tanulmányozták, több mint háromszáz vegyületet azonosítottak, ezek közül 107 új hatóanyag. A vizsgált vegyületek között találtak daganat- vagy áttétképződés-ellenes, antivirális, illetve antimikrobális hatóanyagokat, és azonosítottak olyan molekulákat is, amelyek csökkentik a multidrogrezisztencia kialakulását.
A kísérletek során vizsgáltak olyan szívritmuszavarok kezelésére alkalmasnak tűnő vegyületet is, amely a jelenleg alkalmazottaknál enyhébb mellékhatásokat okoz. A projekt továbbá hozzájárult régóta alkalmazott gyógynövények hatásmechanizmusának megismeréséhez is. Azonosították a többi közt azokat a vegyületeket, melyek a római kamilla (Chamaemelum nobile) simaizomgörcs-oldó hatását eredményezik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatási programban több mint száz tudományos publikáció született. A projekt fontos célja volt a tudományosutánpótlás-nevelés is: a program keretében 16 doktorandusz már megvédte értekezését, és még több PhD-hallgató a közeljövőben fejezi be tanulmányait.
Legjobban: