A közelgő amerikai elnökválasztási kampány kapcsán a politikatudományi szakértők úgy vélik, hogy DNS-ük alapján jobban megismerhetővé válhatnak a választópolgárok.
"A társadalomkutatók korábban úgy vélték, hogy a politikai preferencia csak a családi és társadalmi környezet hatására alakul ki az emberekben, és úgy jövünk a világra, hogy nincsenek előre meghatározva politikai nézeteink" - mondta dr. Peter Hatemi, a Pennsylvaniai Állami Egyetem politikatudományi, mikrobiológiai és biokémiai docense.
Az elmúlt nyolc évben azonban számos kutatás jutott arra az eredményre, hogy a genetika születésünktől meghatározhatja az ember politikai világnézetét. "2005-ben történt az első áttörés a kutatásban, melyből arra lehetett következtetni, hogy génjeink hatással lehetnek későbbi politikai és ideológiai világnézetünk kialakulására" - nyilatkozta Rose McDermott, a Brown Egyetem politikatudományi professzora, a tanulmány társszerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Hatemi és McDermott professzor számos korábbi tanulmányt hasonlított össze a témában, és a kutatások során arra a megállapításra jutottak, hogy a politikai nézetek kialakulásának körülbelül a fele magyarázható a genetikai háttérrel, míg a másik feléért a neveltetés és a környezeti hatások tehetők felelőssé. Az olyan kategóriákat, mint a politikai ismeretek, illetve a liberális kontra konzervatív ideológiát nagyobb arányban befolyásolja a genetika, miközben a különböző politikai pártok ismeretét jellemzően inkább a neveltetés és környezeti hatások határozták meg.
Ez is érdekelhet
A gének fiatalabb korban általában nem fejtik ki a teljes bennük rejlő potenciált a politikai preferencia területén, csak valamivel később, 21 és 25 éves kor között, amikor a gyerek önálló életet kezd élni és elköltözik otthonról. A családi környezet és a szülői ráhatás a legtöbb esetben felülírja a genetikai hajlamot, de miután a gyerekek elhagyják a szülői házat, a gének hatására idővel kialakul a politikai világnézet. Dr. Hatemi összehasonlító tanulmánya teljes terjedelemben a című orvostudományi szakfolyóirat legfrissebb számában jelent meg.
Legjobban: