Szinte nem múlik el nyár, hogy ne hallanánk olyan jellegű balesetről, amikor sekély vizű tóba vagy medencébe ugrik valaki fejest, és a közlekedési balesetek között sem ritka az olyan nagy erejű ütközés, amelynek következtében a gerinc valamelyik csigolyája is roncsolódik és megszakad az idegpályák útja. Ezek a harántsérüléses esetek többnyire az alsó végtagok teljes bénulásával járnak, a beteg egész életében tolószékbe kényszerül, izmai megfelelő tréning híján elsorvadnak. Nagy jelentőségű minden olyan kutatás, találmány, amely enyhíti a sorsukat, bővíti mozgásterüket. Azt a forradalmian új, izomstimulációs módszert, amelynek eredményeképpen egy végtagbénult beteget triciklizni láthattunk a Városligetben, dr. Szécsi János müncheni orvos mutatta be a MÁV Kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályán.
Mesterséges inger
Az emberi mozgást az idegrendszer szabályozza és vezérli. Az agyból kiinduló idegi impulzusok a gerincvelői idegsejt-hálózaton keresztül jutnak el az izmokhoz, amelyek ennek hatására erőt fejthetnek ki és forgathatják az ízületeket, és ez eredményez végtag-mozgásokat (pl. járást). Gerincsérülések következtében az idegrendszeri parancs nem mindig jut el az izmokhoz, hiszen hiába indul ki a parancs az agyból, és hiába vannak meg az izmok, ha a kettő között a kapcsolat (vezeték) megszakadt.
Ezért ilyen esetekben, például alsó végtag bénultaknál az izmok ingerlését mesterségesen próbálják pótolni. Ezt funkcionális elektro-stimulációnak, illetve mesterséges izomingerlésnek nevezik, az ezzel való kísérletek már évtizedekkel ezelőtt elkezdődtek. Lehetőség nyílt a harántsérült betegek "felállására", illetve lassú, támogatott "járására" is, a nagymértékű izomfáradás és az egyensúlyproblémák miatt azonban ezek alkalmazása nagyon korlátozott maradt. Az izomstimulálás módszere azonban mégis nagy jelentőségű, hiszen megnyitja az izom- és a cardio-vascularis tréning lehetőségét. A kutatások nem a sokkal nehezebben modellálható járás, hanem a kerékpározás irányába folytatódtak: ebben a mozgásformában a felsőtest súlya nem nehezedik rá az alsó végtagokra, és a tricikli illetve a statikus ergométer alkalmazásával az egyensúlyprobléma is megoldódik.
Orvosok, mérnökök és matematikusok együtt
Jelenleg külföldön és Magyarországon is fejlesztéseket és alapkutatásokat folytatnak, amelyek később a mesterséges izomingerléssel megvalósítható végtagmozgásokhoz is vezethetnek. Ezek az orvosi mellett részben mérnöki és matematikai kutatásokat jelentenek: kidolgozni, hogy az adott mozgáshoz milyen hajlásszögváltozásokat kell létrehozni a bénult végtag izületeiben, és kiszámítani, hogy ehhez milyen frekvenciával lehet elektromos impulzusokat küldeni az izmokhoz. Ha végtag-bénulás esetén ezeket az impulzusokat nem kapják meg az izmok az idegsejt-hálózattól, akkor az izmokra helyezett elektródákon keresztül mesterségesen kell megfelelő impulzusokkal ingerelni azokat. A kutatásban a Münchenben élő Szécsi Jánossal együtt dolgozott Klauber András, a MÁV-kórház rehabilitációs osztályának osztályvezető főorvosa és Laczkó József, a Semmelweis Egyetem docense, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete munkatársa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kerékpározás, illetve a triciklizés irányába továbbfejlesztve, a számítógépes modellezés lehetőségeit kihasználva készültek el az új szerkezetek. Segítségével a betegek - a stimulálás ideje alatt - a saját izmaik erejét is képesek lehetnek újra használni, adott esetben triciklizéshez, ami nemcsak az izmaikat edzheti, megakadályozva azok sorvadását, hanem pszichésen is rendkívül jó hatású.
A mozgás örömét nyújthatja a mozgássérülteknek
A német kutatási eredmények magyarországi bemutatóján láthattuk, hogyan teszi lehetővé a funkcionális elektrostimuláció (FES) az izmok mesterséges elektromos ingerlésével a bénult betegek kerékpározását. A testfelszínre helyezett, öntapadó elektródák a pedálozás mozgássorának matematikai modellezése során megtervezett ingerlési mintát közvetítik az izmokra. A fiatal harántsérült nőbeteg, Sarolta az izmok edzésének lehetőségét mutatta be: a rögzített kerékpáron néhány percig maga hajtotta a pedálokat. Először ülve a FES-kerékpárra, a hosszú ideje "használaton kívüli" izmai hamar elfáradtak. Lábizmaiban eközben bizsergést, feszítő érzést tapasztalt, de fájdalmat nem érzett.
Ez is érdekelhet
Hogy a FES-kerékpározás akár kitűnő szabadidős tevékenységgé is válhat, azt a szintén alsóvégtag-bénult, de jó kondícióban lévő Péter mutatta be. Ő a speciálisan átalakított triciklit a Városliget sétányain próbálhatta ki, és néhány száz métert sikerült önerejéből megtennie. A tízpercnyi kerekezés során alaposan elfáradt, de az egészségesek edzés utáni elégedett, jóleső fáradtságához hasonlítható élmény volt ez a számára. A fiatalember boldog arcát látva egyértelmű volt, hogy több ez, mint tréning: nemcsak az izmai elsorvadása ellen, az egészségéért tehet ennek az eszköznek a segítségével a beteg, hanem egyfajta szabadságélményt is nyújt a számára.
