hálózati orvostudomány legnagyobb újítása, hogy a betegségek okát nem a szövetekben, hanem a sejtek hálózatában, azok meghibásodásában keresi.
- Ma szív-, tüdő-, láb- vagy májbetegségekről beszélünk, pedig ez egy közel 100 éves klasszifikáció, aminek semmi köze a betegség valódi okához. Tudjuk, hogy minden sejtünkben ugyanazok a gének, ugyanazok a génhibák vannak. A kérdés az, hogy miért pont az agyunkban keletkezik belőle szkizofrénia?
Összetett hálózat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Ahhoz, hogy megértsük a sejtek működését, fel kell térképeznünk, hogy melyik gén melyikkel van kapcsolatban, és mi romlik el (melyik kapcsolat szakad meg), amikor egy betegség létrejön. Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy autószerelő munkáját. Ha reggel nem ég az autónk lámpája, annak ezer oka lehet: kiégett az izzó, elszakadt egy kábel, nem működik a biztosíték, stb. De honnan tudja az autószerelő, hogy mit kell megjavítani? Úgy, hogy van az autóhoz egy pontos térképe, ami megmutatja, hogy melyik alkatrész mihez kapcsolódik. A térkép alapján megnéz 3-4 kulcsfontosságú pontot, kideríti, melyikben van a hiba és kicseréli a rossz alkatrészt. Ugyanezt a módszert kellene alkalmazni a betegségek esetében is. Ezzel szemben a mai orvosok a következőképp gondolkodnak: nyilvánvaló, hogy valami baj van, nem tudom, miért nem ég a lámpa, de adok egy kiegészítő alkatrészt, vagyis orvosságot. Ha indulás előtt odaköti a lámpa mellé, akkor működni fog, amíg úton van. A hálózati orvostudomány pontosan arról szól, hogy el kell készíteni az emberi test térképét, így megnézhetjük, hogy melyik fehérje melyik fehérjével áll kapcsolatban, melyik gén melyik fehérjét hozza létre. Ha sikerül megfejteni, hogy a sejteken, géneken belüli mutációk mely huzalok megszűnéséhez vezetnek, akkor az orvosok segítségével megszüntethetjük a problémát, vagy kiküszöbölhetjük a következményeit.
A részletes térkép elkészítése persze nem egyszerű, de szerencsére nem vaksötétben tapogatóznak a kutatók.
- Az alkatrészeket már ismerjük, hiszen már 10 éve rájöttek, hogy az emberi sejtekben kb. 20.000 gén található. A huzalok azonban szinte teljesen hiányoznak, Bostonban egy külön laboratórium dolgozik azon, hogy minél hamarabb felderítsék a kapcsolódásokat. Kb. 7 évvel ezelőtt publikálták az úgynevezett százalékos géntérképet, ami akkor az emberi test huzalainak 5 százalékát tartalmazta. A jelenlegi térképen a huzalok 20 százaléka található meg, és bízunk benne, hogy 3 éven belül 50 százalékos térképpel dolgozhatunk majd. A teljes, pontos géntérkép 10 éven belül készülhet el, de már a mostanival is számos betegség okát fejthetjük meg.
Gyakorlati alkalmazás
A tengerentúlon, egy rákkutató intézet már a gyakorlatban is alkalmazza a géntérkép technikáját, aminek itthon egyelőre még csak a gondolatával barátkozunk.
- Amerikában minden egyes betegnek, aki átlépi az intézet küszöbét, azonnal szekvenálják az összes génjét, és megkeresik azokat a mutációkat, melyek potenciálisan felelősek lehetnek a rák kialakulásáért. Ezek alapján meg lehet határozni, hogy bizonyos orvosságok biztosan működni fognak vagy biztosan hatástalanok lesznek, hiszen azt már tudjuk, hogy milyen mutációkra van szükség ahhoz, hogy bizonyos gyógyszerek kifejthessék a hatásukat. Kb. 5-10 évre vagyunk attól, hogy mindenkinek elkészülhessen a saját géntérképe, ami alapján egyénre szabhatjuk majd a gyógymódokat. Az egyéni géntérkép megmutatja, hogy milyen mutációk vannak a sejtekben, és ezek milyen megbetegedésekre hajlamosíthatnak, de abszolút egyénfüggő, hogy ezek a betegségek kialakulnak-e idővel. A sejttérképet úgy is elképzelhetjük, mint Budapest térképét, amelyben minden betegségnek megvan a maga helye: az agy a Semmelweis Egyetem, a szív a belváros, a tüdő pedig a Parlament környéke. A térkép alapján pontosan megmondhatjuk, hogy ha egy úton lezárás van, akkor annak a város mely részein érezhetjük majd a hatását, hol lesznek "dugók". Ha kicsi, ritkán használt utcát zárnak le, akkor a nagyobb utak forgalma nem sérül, csak a helyi lakosok fogják érzékelni a problémát.
Személyre szabott gyógyszerek
Jogosan vetődik fel a kérdés: a géntérkép arra is alkalmas lesz, hogy bizonyos betegségek kialakulását előre megjósolja?
- Részben igen, de ehhez szükség van az egyéni huzalozások kiismerésére. A genetikai eredetű betegségek a géntérkép segítségével, nagy valószínűséggel előre beazonosíthatók lesznek. Ám akkor sem teljesen biztos egy betegség kialakulása, ha a szervezetben megvan az arra hajlamosító mutáció. Hogyha például lezárunk egy utcát, akkor az ott található munkahelyekről a dolgozók többsége el fog késni, egy részük azonban nem - ők a szerencsések, mert a közvetlen közelben laknak, és gyalog járnak munkába. Ugyanígy attól, hogy egy mutáció jelen van a szervezetben, még nem biztos, hogy mindenki esetében tényleges problémát okoz majd. A géntérkép tehát arra is alkalmas lesz, hogy ha kiderítettük a probléma forrását, akkor megkereshetjük hozzá azt a gyógyszert, ami biztos használni fog. Gyógyszerek esetében fontos mérőszám, hogy hány egyénnek kell megkapnia ahhoz, hogy egy személy életét meghosszabbítsa - jelenleg ez a szám az esetek többségében 200 és 500 között mozog. A géntérkép használatával megkímélhetnénk a betegeket a számukra fölösleges szerektől.
Ez is érdekelhet
