Az 590 millió forint uniós támogatással megvalósult kutatási program célja az volt, hogy megismerjék a különböző betegcsoportokat veszélyeztető, opportunista és újonnan felbukkanó élesztő- és fonalasgomba-fertőzések biológiai hátterét. A fertőzéseket egymást kiegészítő mikrobiológiai, genomikai, immunológiai és élettani-mikrobiológiai eszközökkel vizsgálták.
Ezt kell tudni az opportunista mikroorganizmusokról
Az opportunista mikroorganizmusok elsősorban csökkent immunitású szervezetekben képesek fertőzést kialakítani, illetve halálos betegséget okozni. Különösen magas a rizikófaktor a súlyos betegségekkel küzdők, a szervátültetésen átesettek, illetve az elhúzódó kórházi ápolásban vagy hosszan tartó antibiotikumkezelésben részesülőknél. Az eukarióta mikrobák ellen hatékony, ugyanakkor célzottan csak a mikrobát károsító szerek száma korlátozott, ami sürgetővé teszi a különböző betegcsoportokat veszélyeztető gombafertőzések mechanizmusának megértését és új kezelési stratégiák tervezését.
Terápiás lehetőségeket is teszteltek
A szakemberek a gazda-patogén kölcsönhatások vizsgálatára alkalmas modellrendszereket dolgoztak ki, feltárták a mikroorganizmusok és az emberi gazdaszervezet közti kölcsönhatás mechanizmusait, valamint azonosították és értékelték a fertőzőképességet befolyásoló tényezőket. Ezeken kívül elemezték a gazdaszervezet immunreakciójának mechanizmusait, vizsgálták a gombaellenes szerekkel szembeni érzékenységet és a rezisztencia kialakulását, továbbá terápiás stratégiákat dolgoztak ki és teszteltek a fertőzést okozó organizmusokkal szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kutatási program eredményeként jellemzett gombatörzsek és sejtvonalak kerültek az ország legnagyobb és legszélesebb profilú mikroorganizmus génbankjába, a Szegedi Mikrobiológiai Gyűjteménybe.
