Az elmúlt hónapokban a megszokottnál is több időt töltöttünk a közösségtől elzárva, a négy fal között. Egyedül maradva a gondolatainkkal sok esetben vehettük észre azt, hogy magunkkal kezdünk társalogni, vagy a gondolataink egyfajta monológ formájában futnak végig az agyunkon. Ne ijedjünk meg, ezek nem az őrület kezdeti jelei, sőt, fontos agyi folyamatok húzódnak mögötte - írja a The Healthy .
Az agyunk másolatot készít a beszédünkből
A vizuális élmények gondolatbeli szavakká formálása teljesen hétköznapi dolog, hiszen efféle "hangokat" hallunk a fejünkben aközben is, amikor könyvet olvasunk, a naptárunkban próbáljuk elrendezni a feladatainkat, vagy egyszerűen csak a tükör előtt állva nem tudjuk eldönteni, hogy mit vegyünk fel. Habár érezhető különbség van aközött, ha hangosan beszélünk, vagy csak a fejünkben folytatunk társalgást saját magunkkal, valójában mindkettő mögött ugyanazok az agyi folyamatok húzódnak.
Hagyományos beszéd során az agy egy sor parancsot indít el a hangszálak, ajkak és a nyelv irányába, melyek összehangolt munkájával tudunk szavakat formálni és kommunikálni. Az agy ennek a parancssornak a másolatát is rögzíti, hogy ezzel készítse fel az érzékszerveinket a hangokra, amelyeket várhatóan ki fogunk adni. Emiatt az érzékszerveink a saját beszédünkre kisebb mértékben reagálnak, így beszéd közben nem zavarodunk bele a saját hangunkba és oda tudunk figyelni a másik reakciójára.
Thomas Whitford, a New South Wales Egyetem kutatója szerint mindez úgy működik, mint a csettintés. Ha mi magunk adjuk ki ujjainkkal a hangot, azt nem érezzük olyan hangosnak, hiszen az agyunk már fel van készülve rá. Ha azonban valaki más csettint a szobában, arra azonnal felkapjuk a fejünket és nagyobb reakciót vált ki belőlünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Whitford és csapata egy tanulmányban arra kereste a választ, hogy az agy készít-e efféle másolatot a fejünkben hallott "belső beszédből" is. A kutatásban 42 önkéntesnek kellett különböző hangokat hallgatniuk egy fülhallgatón keresztül, miközben az agyi aktivitásukat is nyomon követték. A kutatók azt kérték, hogy a fejükben próbálják leutánozni a hallottakat, vagy képzeljenek el egy attól teljesen eltérő hangot.
Ez is érdekelhet
Az eredmények szerint bizonyos agyi válaszok valóban tompultak akkor, amikor az önkéntesek belső hangja megegyezett a fejhallgatón keresztül hallottakkal, míg az agyi válasz felerősödött, ha eltérő hangra kellett gondolniuk. A kutatók ebből arra következtettek, hogy az agy a külső és a belső beszédre is hasonló másolatot készít, tehát mindkét esetben ugyanazok az agyi folyamatok zajlanak le. A belső monológnak tehát a gondolataink összegzésében is fontos szerepe lehet, és segít az előttünk lévő problémára koncentrálni.
