Hólabdának köszönhetjük az életünket

Az algák hirtelen, gyors elterjedése volt a katalizátora 650 millió éve, hogy elszaporodtak az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint.

Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. "Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket, majd ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük" - közölte Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Egy új kutatás szerint mégsem Afrika az emberiség bölcsője. Részletek itt.

Brocks szerint tudóstársaival képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben. "Ezek a molekulák elmondják nekünk, mi érdekes történt 650 millió éve. Ekkor történt az ökoszisztéma forradalma, ez volt az algák felemelkedésének kora" - magyarázta. Brocks hangsúlyozta, hogy az algák elterjedése a földtörténet egyik legmélyrehatóbb ökológiai forradalmát indította el, amely nélkül emberek és más állatok nem léteznének.

Az algákkal kezdődött 650 millió éve a földtörténet egyik legmélyrehatóbb ökológiai forradalma
Az algákkal kezdődött 650 millió éve a földtörténet egyik legmélyrehatóbb ökológiai forradalma

"Mielőtt ez megtörtént volna, drámai esemény történt 50 millió évvel korábban: az úgynevezett hólabda-Föld" - tette hozzá. Ekkor a Föld mintegy 50 millió éven át teljesen fagyott volt. Hatalmas gleccserek gyalulták a hegyvonulatokat porrá, amelyek tápanyagot szabadítottak fel, és amikor a hó elolvadt egy szélsőséges globális felmelegedés során, a folyók a tápanyagokat az óceánokba sodorták.

Brocks elmondta, hogy a tápanyag igen magas szintű jelenléte az óceánokban és a globális hőmérsékletek csökkenése élhetőbb szintre tökéletes feltételeket alakított ki az algák gyors elterjedéséhez. Ez volt az átmenet a baktériumok uralta óceánokból abba a világba, amelyet összetett élet uralt. "Ezek a hatalmas és tápanyagban gazdag élőlények az élelemháló alján biztosították az energiarobbanást a teljes ökoszisztéma forradalmához, amelyben egyre nagyobb és összetettebb szervezetű állatok, köztük az ember is képes volt fejlődni" - hangoztatta a professzor.

A tanulmány társszerzője, Amber Jarrett olyan ősi üledékes kőzeteket fedezett fel Közép-Ausztráliában, amelyek a hólabda-Föld elolvadása utáni időszakból származnak. "Ezekben a kőzetekben molekuláris fosszíliák feltűnő jeleire bukkantunk. Azonnal tudtuk, hogy áttörő felfedezést tettünk arról, hogy a hólabda-Föld közvetlen részese volt a nagy és bonyolult élet evolúciójának" - idézte az ANU kutatóját a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.