Képzeljünk el egy elszabadult villamost, amely megállíthatatlanul rohan a sínen, egyenesen öt ember felé, akik nem tudnak félreugrani előle. Mi azonban a váltó mellett állunk, amit átállíthatunk, így megmentve az öt embert. Csakhogy a másik vágányon, ahová tereltük a szerelvényt, is áll egy ember, aki így - döntésünk következtében - meg fog halni. Hogy döntenénk? Ez az úgynevezett villamosdilemma a pszichológiai kísérletek gyakran alkalmazott feladványa. A tesztek azt mutatják, hogy az emberek többsége meghúzná a váltókart, tehát megmentene öt embert egy halála árán - írja az MNO.hu .
Albert Costa, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem pszichológusa kísérletének résztvevői nem anyanyelvükön, hanem egy tanult idegen nyelven (angol anyanyelvűek spanyolul és spanyol anyanyelvűek angolul) olvashatták el a dilemma leírását. És e körülmény hatására a döntéseik drámaian megváltoztak, olvasható a Scientific Americanben. Míg az anyanyelven feltett kérdésre csak 20 százaléknyian feleltek úgy, hogy odalöknék az embert a vonat elé, addig az idegen nyelvű leírásra már 50 százalékuk hozta meg a számszerűen racionális, de kétségesen etikus döntést. Az eredmények mind a spanyol, mind az angol anyanyelvűek körében azonos volt, tehát nem az angol vagy a spanyol nyelv okozta e váltást, hanem az, hogy idegen nyelven szólt a feladat.
Az egyik hipotézis szerint, amikor hasonló etikus kérdésekről döntünk, valójában két elkülönült gondolkodási mechanizmus megy végbe az agyunkban. Az egyik a kevésbé racionális, zsigerből történő, azonnali értékítélet, afféle automatikus jó-rossz megkülönböztető rendszer. A másik pedig a megfontolt döntés , ami a lehetséges kimeneteleket mérlegelve határoz arról az opcióról, ami összességében a legtöbb hasznot hozza.
Az elmélet szerint amikor idegen nyelven olvasunk valamit, akkor agyunk tudatosan dolgozik a feladat megértésén, és ez a gondolkodás az etikai ítéletet is a racionalitás felé tolja. A nehezebben megérthető feladatok általában azt okozzák, hogy az emberek kevesebb felületességből adódó hibát vétenek. Például ha nehezen kisilabizálható betűtípussal írnak le egy matematikai feladatot, a tanulók kevésbé hajlamosak figyelmetlenül nekiállni a megoldásnak.
De más magyarázat is elképzelhető. Vannak kutatók, akik szerint a gyerekkorban tanult anyanyelv minden ízében átitatódik az ugyancsak gyerekkorban elsajátított morális alapelvekkel, így amikor azt használjuk, nem tudunk elvonatkoztatni fiatalkori emlékeinktől. Ezek az emlékek pedig telis-tele vannak morális tanításokkal, etikai alapon kimért dicséretekkel és büntetésekkel. A későbbiekben iskolában, nyelvórákon tanult nyelvhez viszont nem kapcsolódnak morális példázatok, így ott megint csak a ráció kerül előtérbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: MNO.hu
