Így beszélhetünk újra a szélütés után

A szélütés vagy más egészségügyi ok miatt beszédképtelenné vált pácienseknek nyújthat reményt egy új technológia, amit amerikai kutatók fejlesztettek ki.

Az agyi jeleket szintetikus beszéddé alakítja át egy nemrégiben kifejlesztett technológia. A Kaliforniai Egyetem tudósai önkéntesek agyába ültettek elektródákat, és dekódolták a beszédközpont jeleit. Ezt követően a beszédszervek - az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gégefő - számítógép által szimulált verziói segítségével beszédet hoztak létre. A szintetikus beszéd többnyire érthető volt, egyes részeken viszont kissé elmosódott.

stroke, szélütés, agyvérzés, agyi érkatasztrófa, szintetikus beszéd, beszédképtelenség
Beszédképtelenné vált pácienseknek nyújthat reményt az új technológia. Fotó: 123rf

Kommunikálni tudnak majd a beszédképtelenek

Némi fejlesztéssel egy orvosilag használható műszer jöhet létre, ami nagy segítséget jelenthet a jövőben a beszédképtelenné vált páciensek számára - vélik a kutatók. "Sokkoló volt, amikor először hallgattuk az eredményt, nem hittünk a füleinknek. Hihetetlenül izgalmas volt, hogy a valódi beszéd számos aspektusát megjelenítette az átalakító" - ismertette Josh Chartier, a tanulmány társszerzője. "Nyilván még sok munkára van szükség ahhoz, hogy természetesebb és érthetőbb legyen a beszéd, de nagyon lenyűgöző volt, hogy milyen sok minden dekódolható az agy aktivitásából" - tette hozzá a szakértő.

Az ember beszédképtelenné válhat az agyi érkatasztrófa következtében, de akár Little-kór, újszülöttkori agysérülés, amiotrófiás laterálszklerózis (ALS), Parkinson-kór, szklerózis multiplex és bizonyos esetekben rák is elveheti a páciens beszédkészségét.

Epilepsziás betegeken tesztelték

Az öt önkéntes tesztalany mindegyike képes a beszédre. Ők azért kaptak lehetőséget a kutatásban való részvételre, mert epilepsziájuk miatt ideiglenesen elektródákat ültettek az agyukba, hogy az idegsebészeti beavatkozás előtt feltérképezzék a rohamaikat.

Eddig főként olyan eszközt használtak a beszéd dekódolására, amely a szemmozgást vagy az arc izmainak mozgását követve sok munkával betűnként lejegyzi a szavakat. A szöveg vagy beszéd ilyen módú szintetizálása azonban nagyon lassú, és általában percenként legfeljebb tíz szó kimondására képes a műszer. Ezzel szemben a természetes beszéd során percenként akár 100-150 szó is elhangozhat.

A résztvevők hangosan olvastak, miközben a kutatók megfigyelték azt az agyi régiót, amely a beszéd előállításában közreműködik. Nyomon követték a hangképzőszervek mozdulatait, és minden páciensnél létrehozták ezek "virtuális" megfelelőit, amelyeket agyi aktivitásukkal kontrolláltak.

"Nagyon kevesen vannak, akiknek valóban van arról fogalmuk, mi is zajlik a szájban beszéd közben. A kimondani kívánt gondolatokat az agy leképezi a beszédszervek mozgásává. Mi ezt próbáljuk dekódolni" - fejtette ki Edward Chang idegsebész.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a szintetizált beszédet határozottabbá és kevésbé elmosódottá tegyék. Ez ugyanis részben a tudósok által használt algoritmus függvénye. A szakértők viszont úgy gondolják, a technológia fejlesztésével javítani tudnak az eredményeken. A jövőbeli tanulmányok során már beszédképtelen pácienseken is tesztelik a módszert.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: -1 °C

Napközben a ködös tájakon csak lassan javulnak a látási viszonyok, nagyobb területen - kiemelten nyugaton és délen - maradhat egész nap borongós, párás, ködös az idő. Arrafelé néhol szitálás, reggel ónos szitálás előfordulhat. Másutt derült, napos idő valószínű. Gyenge lesz a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között alakul, de a tartósabban párás, ködös tájakon ennél több fokkal hidegebb lehet. Késő estére -2 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. Fronthatásra ma nem kell készülni.