A phoenixi körzetben 1 218 eset alapján készült közlemény szerint jobbak a túlélési esélyek, ha abnormális légzést, gaspolást vettek észre - írta Dr. Gordon A. Ewy, az Arizonai Egyetem vezető kardiológusa a Circulation novemberi számában. Sokakat nem ijeszt meg a rendellenes légzés, és a mentők hívásakor csak egyszerű ájulást jelentenek. Mikor a diszpécser kérdezi, hogy lélegzik-e a beteg, igennel felelnek, majd miután 4-5 perc elteltével leáll a légzés, újra telefonálnak. Ez a 4-5 perc valószínűleg a beteg életébe kerül. Az egyik probléma, hogy a rendellenes légzést nehéz körülírni, sokszor a horkolással tévesztik össze. Egy feleség például arról számolt be, hogy férje egész éjjel horkolt, majd reggelre holtan feküdt az ágyban.
Az arizonai kutatók 39 esetben találtak gaspolásról szóló beszámolót a hirtelen szívmegállások közt. A közelben lévő emberek az összes vészhelyzet körülbelül 40 százalékában kezdték meg az újraélesztést. Az újraélesztett betegek közül a gaspolók 39 százalékában, míg a nem gaspolók mindössze 9,4 százalékában jártak sikerrel. Az elsősegélyben nem részesítetteknél a gaspolók 21,1 százaléka, és a nem gaspolók 6,7 százaléka maradt életben. A gaspolás és egyúttal az életbenmaradás esélye is csökkent, ha a mentő később érkezett a helyszínre. Ewy hangsúlyozta, hogy nem elég a mentőt hívni, ha nem segítünk a betegen, a halálos ítéletét állítjuk ki. A gaspolás annak a jele, hogy még van keringés az agyban, és a betegek a szívmegállás ellenére megmenthető. Felismerése esetén azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
