A mai utasszállító repülőgépeken elfér ugyan több száz ember, de teltháznál alig több mint egy négyzetméter jut egy emberre egy igencsak alacsony belmagasságú helyen - írja az Index . Egy hosszabb, akár 10-12 óráig tartó repülőút igencsak állott levegőt eredményezhet, ha nem szellőztetnek elég sűrűn.
A titok nyitja a sugárhajtómű
De hogy működhet a szellőztetés egy repülőgépen, amikor odakinn mínuszok röpködnek, alig van oxigén, a jármű 900-as tempóval halad, a huzat pedig azonnal kivinne minket? Ezeket a gépeket általában sugárhajtómű mozgatja, ami ahhoz, hogy eleve működni tudjon, rengeteg levegőt szippant be - ennek egy részét használják fel a szellőztetéshez. Mivel a repülési magasságon nagyon kicsi a légnyomás, először össze kell sűríteni a levegőt: ez a folyamat, és előtte a levegő hajtóművön való átáramlása felforrósítja azt, így az egyébként is -50 fok körüli levegőt először még le kell hűteni. Ezt úgy tudják megtenni, ha végigfuttatják a szárnyak hűtőrendszerében, ami a szárnyak jégmentesen tartását is segíti.
Olyan tiszta, mint a műtők levegője
A levegő csak ezután, a benti levegővel nagyjából 50-50 százalék arányban keverve kerül a belső légkeringető rendszerbe - ahol egy tisztítóberendezés a szennyeződések és baktériumok 99 százalékát kiszűri belőle -, míg a maradék lehűtött levegőt kiengedik. A legfrissebb levegő a pilótafülkébe és az első osztály utasaihoz jut el, innen áramlik hátrafelé a többi utashoz. A tisztítórendszer egyébként 2-4 percenként a gép teljes levegőjét átkeringeti és megszűri, így a levegőt sokkal tisztábban tartja , mint amit lent megszoktunk: a repülők levegőjének tisztasága közelít a kórházi műtőknél megszabott sztenderdhez. A repülők levegőjének hátránya, hogy nagyon száraz, ami a szellőztetési rendszer mellékhatása, így különösen a hosszabb utakon szem-, orr-, bőrszárazságot tud okozni.
Legjobban: