Amerikai kutatók százezer évre visszamenőleg létrehozták a modern és ősi emberek egyesített genealógiáját. A hatalmas családfa nemcsak a mai emberek genomját, de a Neander-völgyiekét és a gyenyiszovai emberekét is tartalmazza. A térkép a Föld 215 különböző helyszínén ma élő emberek 3600 jó minőségű génszekvenciáján, 3500 kevésbé jó minőségű pár száz vagy ezer évvel ezelőtt élt ember genetikai adatain és nyolc közeli emberrokon génjein alapszik - olvasható a Vice anyagában.
Az alábbi videó a modern és az ősi emberelődök vándorlását mutatja be visszafelé az időben. A pontok a családfa azon ágát jelölik, ahol az új genetikai variáció először jelent meg. A pontok színe azt a régiót jelzi, ahonnét az adott család leszármazottai kivándoroltak.
A unified genealogy of modern and ancient genomes: Supplementary Video 1 from Wilder Wohns on Vimeo .
A kutatási eredmények számos, régészeti bizonyítékokból ismert népvándorlási korszak időpontját erősítették meg. Ugyanakkor akadt néhány váratlan felfedezés is. A genetikai családfa-módszer például megmutatta, hogy az emberek először 56 ezer évvel ezelőtt érkeztek Észak-Amerikába, sokkal korábban, mint ahogyan azt jelenleg becsülik. Illetve az is kiderült, hogy Pápua Új-Guineába mintegy 100 ezer évvel korábban vándoroltak be az emberek, mint azt a régió legkorábbi dokumentált bizonyítékai alapján eddig gondolták.
Ez is érdekelhet
A Science magazinban közölt tudományos munkát az Oxfordi Egyetem egykori nagy adathalmazokat kutató munkatársa, Anthony Wilder Wohns vezette. A kutatás egyik fontos újítása az volt, hogy miként lehet a széttartó genetikai információkat egyetlen családfában ábrázolni. A kutatók az algoritmusok segítségével képesek voltak mindössze pár ezer genomból rekonstruálni a hatalmas emberi családfát. Illetve egyes egyedek származását is vissza tudták vezetni a történelem előtti időkre, és összesen mintegy 231 millió emberi család vérvonalát rajzolták fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
