Minárovits János, az SZTE Fogorvostudományi Karának professzora a programot bemutatva elmondta, a fogágygyulladás és szájüregi daganatok népbetegségnek számítanak. A szájüregi daganatokat a hatodik leggyakoribb ráktípusként tartják számon a világon, évente 500 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak. E betegségtípusnál nagyon kedvezőtlen, csupán 50 százalékos az ötéves túlélés.
Európában Magyarországon legmagasabb a szájüregi betegségek előfordulása és az ebből fakadó halálozás is - hívta fel a figyelmet az egyetemi tanár.
Minárovits János hangsúlyozta, a megfelelő időben elvégzett beavatkozások jelentősen javíthatják a páciensek túlélési esélyét, ezáltal kiemelkedő szerepe van a korai felismerésnek.
Bajt okoz a dohányzás és a rossz szájhigiéné
A SZTE konzorciumi partnereivel - a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karával és a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával - 690 millió forint uniós és hazai támogatást nyert négyéves programjára, amelynek célja molekuláris módszerekkel vizsgálni a szájüregi mikrobaközösségek összetételét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egészséges szervezetben betegséget nem okozó, igen változatos összetételű baktériumok közösségéről van szó. A dohányzás , a rossz szájhigiéné , a magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása azonban megváltoztathatja ezeket a mikrobaközösségeket, ez pedig összefüggésbe hozható a betegségek kialakulásával.
Időben felfedezni az elváltozásokat
A sok minta párhuzamos elemzését lehetővé tevő új generációs szekvenálási módszerekkel meghatározzák a mikrobaközösségek összetételét, majd olyan jeleket keresnek, melyek lehetővé teszik az elváltozások felismerését még a rák kialakulása előtti stádiumban.
Ez is érdekelhet
A debreceni kutatókkal együttműködve azt is vizsgálják majd, befolyásolják-e a fogpótlásban alkalmazott titán implantátumok felszíni módosításai a szervezet sejtjeinek tapadását, és gátolható-e ily módon a gyulladást okozó, az implantátumok felszínéhez tapadó baktériumok szaporodása.
