A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány neurológus szerzői úgy találták, hogy nagyobb stresszt okoz, ha csak egy kis valószínűsége van annak, hogy valami rossz történik (például enyhe áramütést kapunk, mint a kísérletben részt vevők), mint az, ha biztosan tudjuk, hogy ez be fog következni.
A University College London (UCL) kutatói 45 önkéntest vontak be a kísérletbe, melynek során egy számítógépes játékkal kellett játszaniuk. A játékban köveket kellett felfordítani, de a kövek alatt kígyók rejtőzhettek el. A játék lényege az volt, hogy kitalálják, mely kövek alatt nincs kígyó – ha olyan kőre kattintottak, mely alatt a kígyó rejtőzött, enyhe áramütést kaptak. Minél gyakorlottabbá váltak a résztvevők, annál nehezebben lehetett kitalálni, hogy melyek voltak a „biztonságos” és a „veszélyes” kövek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakemberek szerint a stressznek fontos szerepe lehet a bizonytalanságok kiszűrésében, ugyanis segíthet a döntések meghozatalában, illetve annak felmérésében, hogy valami mennyire kockázatos.
„Sokkal rosszabb, ha nem tudjuk, hogy valami megtörténik-e vagy sem, mint az, hogy biztosan tudjuk, hogy valami rossz fog történni” – foglalta össze a kutatás vezető szerzője, Archy de Berker. „Ez a legtöbb ember számára ismerős elképzelés, most azonban sikerült tudományosan is bizonyítani.”
Dr. Robb Rutledge, a kutatás másik vezetője szerint ezt nagyon sok hétköznapi esetben is megtapasztalhatjuk, például ha egy állásinterjúra készülünk, ha egy orvosi vizsgálat eredményére várunk, vagy ha azt várjuk, hogy kiderül-e, mennyit késik a repülőgépünk. A szakemberek azonban azt is hozzáteszik, hogy napjainkban elég sok lehetőségünk van arra is, hogy a bizonytalan tényezőket kiiktassuk: ezek közé tartozik például az, hogy a járműveket valós időben követhetjük, és figyelhetjük, hogy mennyit késnek.
Legjobban: