„Óriási öröm ez Magyarország és a magyar tudomány számára. Az mRNS-technológia kifejlesztése túlmutat a Covid-elleni vakcinákon, számos betegség kezelésében lesz jelentősége a jövőben” – fogalmazott az Index megkeresésére Rusvai Miklós víruskutató, aki folyamatosan figyelemmel kísérte Karikó munkásságát, és ezúton is gratulál neki.
Több országnyi ember életét mentette meg a technológia
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa is azonnal reagált a hírre: "Magyar kutatóként nehéz szavakba önteni azt az örömöt és büszkeséget, amit most érezhetünk! Köszönjük, és szívből gratulálok" – írta Facebook-oldalán nem sokkal a Nobel-díj kihirdetését követően. Duda Ernő, aki Karikó Katalin mentora volt, elmondta: „hihetetlenül büszke vagyok Katira, ugyan minden fórumon megköszöni nekünk a szakmai támogatásunkat, de a Nobel-díjat leginkább magának, szívós munkájának és különleges lelki alkatának, kitartásának köszönheti” – részletezte a virológus, immunológus. Hozzátette: Alfréd Nobel végrendeletének, miszerint a díj annak adható, aki kiemelkedő munkát végzett az emberiség szempontjából, Karikó Katalin maximálisan megfelel, hiszen az mRNS-technológiával több országnyi, több millió ember életét mentették meg a koronavírus-járvány alatt.
Boldogkői Zsolt azonnal üzent neki, ahogy értesült a hírről: "Bekövetkezett az, aminek be kellett következnie, szívből gratulálok!" A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója az Indexnek azt mondta, hogy Karikó felfedezése emberek millióinak életét változtatja meg, a tudományt és a gyógyítást más alapokra helyezi.
<i>"Lesznek ott még váratlan, komoly felfedezések"</i>
Ha nem jött volna a Covid, akkor talán mind a mai napig nem vették volna figyelembe azt a hatalmas teljesítményt és őrületes áttörést, amit az ő munkája jelent – mondta a 24.hu kérdésére Kondorosi Éva, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, aki korábban a Nobel-díjas Karikó Katalin munkatársa volt. Millió ötlete és javaslata van, amit érdemes kidolgozni, lesznek ott még nagyon váratlan, nagyon komoly felfedezések – jósolta Kondorosi Éva.
Az évfolyama két kiemelkedő tagjának egyike volt – idézte fel a 24.hu kérdésére Karikó Katalin egykori tanára, Orosz László genetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Úgy látta: Karikó Katalin Nobel-díja a kutató személyes érdemein túl, az MTA 1973-ban alapított Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának és a József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) molekuláris és biológiai oktatásának is dicsősége.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
