Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közleménye szerint, a díjazottakat bejelentő online sajtótájékoztatón Karikó Katalin kiemelte: a kitüntetéssel elismert eredményükhöz számos más tudós, továbbá technikusok és az egészségügyi dolgozók munkája is hozzájárult.
A kutatás izgalmas és kreatív elfoglaltság
Szakmai életútját összefoglalva az SZTE kutatóprofesszora hangsúlyozta: mindegy, milyen messziről indul az ember, rengeteget el tud érni, ha céljait nem adja fel, ha eltökélten dolgozik. Kifejezte reményét, hogy a Japán díj elnyerése is arra inspirálja a női tudósokat, hogy vállaljanak vezető pozíciókat. A fiatal generációknak pedig azt üzente, az a legfontosabb, hogy élvezzék, amit csinálnak. Szerinte a tudományos munka élvezetes, a kutatás izgalmas és kreatív elfoglaltság.
Oklevél, érem és pénzjutalom
Az elismerést egyébként a japán kormány hozta létre 1983-ban azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a tudomány és a technológia fejlődéséhez világszerte. Minden évben a tudomány és a technológia fejlődését figyelembe véve két területet választanak ki a díjazásra. Általános szabály, hogy minden területen egy díjat osztanak ki, és minden díjazott oklevélben, éremben és pénzjutalomban részesül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Japán díj alapítvány mintegy 15.500 neves tudóst és mérnököt kért fel a világ minden tájáról, hogy jelöljenek kutatókat az elismerésre. A két kategóriában 346 jelölés érkezett, közülük választották ki a díjazottakat. Az elismerést a japán császári pár és más ország vezetőinek jelenlétében adják át áprilisban.
Legjobban: