A virális zoonózisokkal, azaz az állatokról emberre terjedő vírusokkal kapcsolatban az az egyik legnagyobb probléma, hogy rendkívül nehéz az állatvilágban visszaszorítani vagy eradikálni őket, a legtöbb vadon élő állatot ugyanis lehetetlen vagy nagyon nehéz immunizálni. Pedig ez kulcsfontosságú lenne az emberi fertőzések visszaszorítása érdekében - írta Facebook posztjában Kemenesi Gábor virológus.
A szakember egy, a PLOS Biology szaklapban közölt tanulmányt idézve beszámolt róla, hogy perui denevéreken vizsgálták egy önmagától terjedni képes, azaz fertőző vakcina alkalmazási lehetőségeit. (Ennek azért van jelentősége, mert az amerikai kontinensen élő denevérekfajok némelyike vérrel táplálkozik, így képesek az embernek is átadni azt a veszettségvírust, amely nálunk a kutyaféléknél ismert.)
A kutatók egy vektorvakcinát vizsgálnak - az elv nagyon hasonló, mint a koronavírus elleni vektorvakcináknál -, de itt vektorként herpeszvírust használtak, meghagyva annak önsokszorozó képességét (ezt a COVID-19 elleni, adenovírus-alapú vektorvakcináknál nem hagyják meg) - számolt be róla a szakember.
Legjobban: