Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a heteroszexuális párkapcsolatok szárba szökkenésében közrejátszik az is, hogy a potenciális partner testszaga mennyiben eltérő a sajátunktól. Mint azt Inbal Ravreby, az izraeli Weizmann Kutatóintézet szakembere az IFLScience-nek nyilatkozva elmondta, a jelenség hátterében egy tudattalan mechanizmus húzódhat. Természeti lényekként igyekszünk ugyanis olyan párt választani, akinek eltérőek a genetikai adottságai, hiszen ez javíthatja a közös utódok túlélési esélyeit. Tudományos feltételezések szerint a testszag is genetikánkról árulkodik, ezért is olyan vonzó tehát, ha a sajátunktól eltérőt érzékelünk egy ellenkező nemű fajtársunkon.
Legalábbis a romantikus kapcsolatok esetében, ha ugyanis barátválasztásról van szó, egészen más a helyzet. Ravreby és munkatársai egy mesterséges orr, az úgynevezett eNose segítségével végeztek el egy izgalmas kísérletet. A technológia nem új, hosszú ideje alkalmazza a tudomány, számos tanulmány elkészültében nyújtott már segítséget. A eNose lényege, hogy képes feltérképezni a különböző szagok között hasonlóságokat. A mostani kísérletben a kutatók összesen húsz olyan azonos nemű barátpár testszagát vizsgálták meg a géppel, akik saját bevallásuk szerint már megismerkedésüktől kezdve azonnal megtalálták egymással a közös hangot.
Az így kapott adatok szerint a barátok testszaga minden esetben jobban hasonlított egymásra, mint bármelyik másik találomra kiválasztott mintára a csoportból. A kutatócsapat ezzel együtt emberi tesztelőket is megkért a testszagok megítélésére, de többségében ők is ugyanarra a következtetésre jutottak, mint az eNose. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy vajon evolúciós szempontból miért lehet előnyös, ha hasonszagú fajtársainkkal kötünk legszívesebben barátságot. Ravreby szerint lehetséges magyarázat, hogy – a párválasztás logikáját követve – amennyiben valakiről úgy véljük a szaga alapján, hogy hasonló a genetikája a sajátunkhoz, úgy egymást segítve a saját, illetve a sajátunkhoz hasonló gének továbbörökítését igyekszünk megalapozni.
A szaglás és a szociális kapcsolatok közötti összefüggést alátámasztani látszik az a megfigyelés is, mely szerint a szaglásukat hirtelen elvesztő emberek sok esetben nehézségekkel küzdenek társasági életükben. A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői ugyanakkor nem állnának meg itt. A tervek szerint a jövőben funkcionális MR-vizsgálatok során ellenőriznék, mi történik az agyban, amikor egy, a sajátunkhoz hasonló szagú emberrel találkozunk, és mi, ha egy teljesen más szagú emberrel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
