Kiderült, mi okozza a rossz szájszagot

Holland kutatók felfedeztek egy genetikai mutációt, amely felelős lehet a folytonosan fennálló bűzös leheletért.

Reggelente a legtöbb ember kellemetlen szájszaggal ébred. Minek köszönhető ez? Részletek itt.

A kellemetlen szájszagot, avagy a halitózist általában a szájban élő kéntermelő baktériumok váltják ki, ugyanakkor ez nem jelenti, hogy kizárólag a szájüregből eredhet a becslések szerint a népesség mintegy felét érintő probléma forrása. Bizonyos esetekben például a orrot, a nyelőcsövet vagy az orrmelléküregeket érintő betegségek állnak a háttérben, de akár olyan veszélyes kórképek is járhatnak ilyen tünettel, mint a májzsugorodás . Mindez azonban nem minden: olykor ugyanis a vérben kell keresni a valódi kiváltó okot.

Egy néhány évvel ezelőtt a holland Radboud Egyetemen elvégzett kutatás az elfogyasztott ételekből származó és a bélrendszerben nagy mennyiségben képződő metántiolt nevezte meg bűnösként. Bár a tudósok már akkor is úgy sejtették, hogy a gondot a vegyület lebontásáért felelős fehérje hibája okozza, a pontos mechanizmust csupán egy közelmúltban megjelent tanulmányukban tudták feltárni.

Bizonyos esetekben egy gén mutációja váltja ki a kellemetlen szájszagot
Bizonyos esetekben egy gén mutációja váltja ki a kellemetlen szájszagot

Az Arjan Pol vezette kutatócsoport azonosított egy szelénkötő protein 1 névre keresztelt emberi fehérjét, illetve az ezt kódoló SELENBP1 gént. Ezt követően öt olyan pácienst vettek vizsgálat alá, aki krónikus extraorális eredetű halitózissal küzd. Úgy találták, hogy az említett gén mindnyájuknál mutálódott formában volt jelen, ennek következtében pedig a metántiol szintje az átlagosnál magasabb értéket ért el a vérükben, ami előidézte a kellemetlen szájszagot. A felfedezés alátámasztása érdekében egérkísérletek során kiiktatták a SELENBP1 gént, aminek hatására a rágcsálók vérében is megemelkedett a metántiol mennyisége, akárcsak más kellemetlen szagú kénvegyületeké.

A kutatók feltételezik, hogy az anyagcserezavar étrendi változtatásokkal is kezelhető lehet. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy egyes kutatások szerint a szelénkötő protein 1 rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel is kapcsolatba hozható, habár pontos szerepe ezekben még nem ismert.

Forrás: medicalnewstoday.com

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.