A mezőgazdaság kialakulásával az emberiség története elérkezett egy olyan időszakhoz, amikor a hús mint élelmiszer sokáig kifejezetten ritkának és drágának számított. Csupán a királyok és a gazdag kereskedők engedhették meg maguknak rendszeres fogyasztását, miközben a kevésbé tehetős rétegek szerencsésnek mondhatták magukat, ha évente legalább néhány alkalommal hús került a vacsoraasztalukra. Mindezek tükrében a mai állapotok, miszerint az alacsony szocioökonómiai státuszú emberek immár több húst fogyasztanak Európában, mint a magasabb bevételekkel rendelkezők, lényegében anomáliának tekinthetők.
Bár az árküszöb ma közel sem olyan magas, mint a középkorban volt, a hús továbbra is drágább, mint lehetséges alternatívái . E gondolat által vezérelve két ausztrál kutató, dr. Eugene Chan a Monash Egyetemről és dr. Natalina Zlatevska a Sydney-i Műszaki Egyetemről kutatásokba kezdett annak feltárására, hogy vajon miért hajlamosabbak a szerényebb fizetésből élő társadalmi rétegek ezt a viszonylag drága opciót választani étrendjük kialakítása során. Az Appetite című szaklapban publikált tanulmány szerint a két kutató képes volt manipulálni egyetemi hallgatók ételválasztását azáltal, hogy megváltoztatták a szocioökonómiai státuszukat, pontosabban annak szubjektív megítélését.
Gazdagnak érezzük magunkat a hústól
Mint azt Chan az IFLScience-nek kifejtette, az emberek viszonylag könnyedén képesek - legalább is átmenetileg - megváltoztatni az önmagukról alkotott képet arra vonatkozóan, hogy a szocioökonómiai státuszuk vajon mennyire számít alacsonynak vagy magasnak. A kísérlet során arra kértek néhány résztvevőt, hogy képzeljék azt, hogy pályakezdőként 50 ezer ausztrál dollárt (átszámítva mintegy 10 millió forintot) keresnek évente, majd át kellet gondolniuk, mi mindent tudnának ebből a pénzből megvásárolni. Eközben az önkéntesek másik fele azt a feladatot kapta, hogy gondolja végig, mi mindenhez nem tudna hozzájutni egy ilyen mértékű keresettel az életben. Ezután mindkét csoportnak kérdéseket tettek fel arra vonatkozóan, hogy milyennek érezték a társadalomban elfoglalt státuszukat, illetve hogy irigykedtek-e azokra, akik anyagi javak terén tehetősebbnek számítanak náluk.
A kérdőív kitöltése után minden résztvevőt megvendégeltek, közben pedig titkon megfigyelték, hogy milyen ételeket választanak a büféből. Az eredményekből kiderült, hogy akik alacsonynak érezték a szocioökonómiai státuszukat, illetve erős szorongásról számoltak be ennek kapcsán, nagyobb valószínűséggel kértek húspogácsát tartalmazó hamburgert , mint vegetáriánus fogásokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Létezik egy szimbolikus kapcsolat a húsevés, valamint az erő és a férfiasság között. A húst hagyományosan magas státuszú élelmiszernek tekintjük, amelyet például ünnepi alkalmakkor is a terített asztal főfogásaként tálalunk fel a vendégek számára. A kutatás során ezt a státuszhoz fűződő kapcsolatot igyekeztünk jobban megérteni" - fogalmazott Zlatevska. Kutatótársa, Chan történelmi hatásokhoz köti az összefüggést. "Ha elég messzire visszamegyünk az időben, azt láthatjuk, hogy azok az emberek, akik ettek húst, erősebbek voltak azoknál, mint akik nem jutottak hozzá ehhez a táplálékforráshoz, ezáltal ez a táplálkozási szokás szorosan összefonódott a társadalmi státusszal" - vélekedett a szakember. Elismerte ugyanakkor, hogy miután a vegetáriánus és alacsony hústartalmú étrendek manapság egyre elterjedtebbé válnak a hírességek és celebek körében, végül a többségi társadalomban is teljesen megfordulhat a húsevéshez való viszonyunk.
Ez is érdekelhet
Forrás: iflscience.com
