Kézfelületünk nem egyenletes. Kisebb-nagyobb barázdák borítják, a különféle szennyezőanyagok pedig, beleértve a kórokozó mikrobákat is, ezek mélyén ülnek meg. Ahhoz tehát, hogy megtisztítsuk kezünket a kosztól, kellően erős vízáramlásra van szükség, hogy kimozdítsa az apró részecskéket a barázdákból. Az áramlás sebességét azáltal növelhetjük, ha gyorsabban mozgatjuk kezeinket a folyó víz alatt - mutatott rá az az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) közleményében Paul Hammond, a brit Hammond Consulting Limited mérnöki tanácsadó cég szakembere.
A lendületes kézmosás a titok nyitja
Hammond a folyadékáramlással kapcsolatos fizikai törvényeket alapul véve végzett matematikai szimulációkat annak meghatározására, hogyan lesz igazán hatékony a kézmosás. A modell két fontos tényezőt vett ehhez figyelembe: két hullámos felületet, amik egymásnak dörzsölődnek, illetve egy vékony folyadékfilmet a kettő között.
"Ha túl óvatosan, egymáshoz viszonyítva lassan mozgatjuk a kezeinket, akkor az áramló víz által kialakított erőhatásokat nem lesznek elég nagyok, hogy felülkerekedjenek a részecskéket lent tartó erők felett" - magyarázta a fizikus. A folyamatot ahhoz hasonlította, mint amikor dörzsöléssel igyekszünk kiszedni egy foltot egy ruha anyagából: minél gyorsabb a mozgás, annál valószínűbb, hogy a folt tényleg ki is jön.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem csak a szappanban bízhatunk
A legtöbb ajánlás, így például az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ajánlása is legalább 20 másodpercben határozza meg az optimális kézmosási időt. Hammond számításai szerint ez valóban elegendő lehet: körülbelül 20 másodperc intenzív mozgás szükséges ahhoz, hogy kimozgassa a potenciális vírus- és baktériumlerakódásokat. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a modell nem vette számításba azokat a kémiai és biológiai folyamatokat, amelyek a szappanhasználattal összefüggésnek jönnek létre.
Ez is érdekelhet
Mindazonáltal azon mechanizmusok mélyebb megismerése, amelyek fizikai úton távolítják el kezeinkről a szennyeződéseket, segítséget nyújthat még hatékonyabb, egyben környezetbarátabb szappanok megalkotásához. "Napjainkban egy kicsit tudatosabbnak kell lennünk abban a kérdésben, hogy mi történik a fürdőszobai vegyszerekkel, miután eltűnnek a lefolyóban, bejutva a környezetbe" - tette hozzá Hammond. A brit fizikus tanulmánya a Physics of Fluids című tudományos folyóiratban jelent meg.
