Dalí, ha ihletre volt szüksége, a következő trükkhöz folyamodott: leült egy székre pihenni, egyik kezét lelógatva maga mellé, illetve egy kanalat tartva abban. Előzőleg letett egy tálcát a földre, így amint álomba merült, a kanál kiesett a kezéből, és a tálcán csattanva felébresztette a művészt. Csupán néhány másodpercet töltött öntudatlan állapotban, de magához térve máris készen állt folytatni a munkát. Kétségtelen, hogy Dalí képei egészen hihetetlen látásmódról árulkodnak. De vajon mennyiben játszott ebben közre a különleges alvástechnika, amelyet más kreatív gondolkodók - például a feltaláló Thomas Edison - is előszeretettel alkalmaztak?
Erre a kérdésre kereste a választ a francia Sorbonne Egyetem égisze alá tartozó Paris Brain Institute kutatócsapata Delphine Oudiette vezetésével - olvasható a LiveScience.com cikkében. Mint azt a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányukban írják a kutatók, az alvás korai, hipnagógia néven ismert szakasza ideális terepet biztosít a kreativitás szárnyalásához. Ez egy mindössze néhány percig tartó, átmeneti alvásszakasz az ébrenlét és a mélyebb alvás fázisai között. Egy átlagos ember éjszakai pihenése nagyjából 5 százalékát tölti benne, ezzel együtt egy igen alultanulmányozott állapotról van szó a kutatók szerint, holott bőven akad benne kiaknázható potenciál.
Elaludni, de csak egy pillanatra
"Ellentétben a népszerű elképzeléssel, a kreativitás nem szorítkozik kizárólag olyan specifikus területekre, mint a művészetek" - mutatott rá Oudiette. Hozzátette, a kreativitásnak két fontos eleme van: az eredetiség és a hasznosság az adott környezetben. Mindennek szellemében a kutatók összesen 103 egészséges önkéntest toboroztak egy kísérlethez, akiktől csupán annyit kértek, hogy a tesztet megelőző éjszaka aludjanak az átlagosnál egy kicsivel rövidebb ideig, valamint ne fogyasszanak élénkítőszereket, például kávét. A vizsgálat során aztán egy matematikai feladatsort kellett kitölteniük.
A feladat viszonylag egyszerű volt: a résztvevők kaptak egy nyolctagú számsort, amelynek hiányzott az utolsó tagja, két matematikai szabály alkalmazásával viszont megtalálhatták azt. Ezt a két szabályt fel is fedte előttük a kutatócsapat, tehát tényleg csak értelmezniük és használniuk kellett, arról azonban nem tudtak, hogy létezett egy harmadik, rejtett szabály is, miszerint a nyolcadik szám minden esetben megegyezett a sor második tagjával. Értelemszerűen amint erre valaki rájött, szignifikánsan lerövidült az idő, amely alatt megoldotta a feladatot. Azok az önkéntesek tehát, akik felismerték a rejtett szabályt, kreatívak voltak, hiszen egy olyan problémamegoldási módszert találtak, amelyet előzőleg senki sem mutatott meg nekik, egyszersmind nemcsak újszerű, de hasznos stratégiát is tudtak ezáltal kialakítani a feladatban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kísérlet első felében az alanyoknak tíz számsort kellett kiegészíteniük a két megadott szabály alkalmazásával, majd mindannyian tarthattak 20 perc szünetet. Arra kérték őket, hogy ebben az időben helyezkedjenek el kényelmesen egy félig hátradöntött támlájú széken egy sötét szobában, és próbáljanak meg relaxálni, akár el is aludni. Egyik kezükben egy könnyű bögrét kellett tartaniuk, amely aztán leesve azonnal zajt csapott, amikor elaludtak. Mivel a különböző alvásfázisokat eltérő agyhullámmintázatok jellemzik, így a kutatók elektroenkefalogram (EEG) segítségével követni tudták, hogy a résztvevők milyen mély álomba merültek, mielőtt a bögre csörömpölése felkeltette volna őket.
A szünet végeztével az alanyok visszatértek a matematikai feladatok megoldásához, miközben a kutatócsapat folyamatosan figyelte, mikor gyorsul fel hirtelen a teljesítményük, esetleg mikor fejezik ki maguktól is, hogy felismerték a rejtett szabályt. Az így kapott adatok szerint azok a résztvevők, akik legalább 15 másodpercet töltöttek a hipnagógia állapotában, 83 százalékos eséllyel jöttek rá a feladvány trükkjére, míg azok, akik ébren maradtak a szünet 20 perce alatt, csupán 30 százalékos eséllyel. "A két csoport között alig egyetlen perc volt a különbség" - hangsúlyozta Oudiette. Volt egy harmadik csoport is, akik a hipnagógián túljutva mélyebb alvásfázisba kerültek, náluk ugyanakkor nem jelentkezett érdemi javulás a kreativitás terén. A kutatók így arra a következtetésre jutottak, hogy létezik egy optimális pont, amelyet csak akkor érhetünk el, ha könnyen elalszunk ugyan, de nem alszunk el túl mélyen.
Ez is érdekelhet
A jó hír, hogy akinek esetleg megmozgatta a fantáziáját a módszer, maga is bármikor kipróbálhatja. "Hétköznapi embereket vizsgáltunk, nem Dalít vagy Edisont" - húzta alá Oudiette. Egyszersmind azt is elárulta, hogy a kísérletben használt bögrék ára alig három euró volt, tehát nincs szükség drága felszerelésekre sem.
